Lapot kell húzniuk 19-re a fenyőfatermelőknek – így foglalta össze az ágazat helyzetét Orlóci László, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének elnöke a Világgazdaságnak.
Elmondta, hogy
a november szokásosan csúcsidőszak a közelgő karácsonyi szezon miatt a fenyőfa-kitermelésben, csakhogy a járványügyi szigorítások most bizonytalanságban tartják a gazdaságokat, amelyek ezért mérséklik a munkavégzést.
A fenyőfatermelők fő gondja, hogy egyelőre nem érkezett hivatalos kormányzati szintű megerősítés arról, hogy a korlátozások nem érintik majd az értékesítést.
Erre a háttérben egy elvi kijelentést már kaptunk, amely arról szólt, hogy ha lesznek is további intézkedések, azok nem befolyásolják a fenyőfák eladását, mivel az jellemzően szabad téren történik, vagyis kevésbé kockázatos a vírus terjedése szempontjából
– közölte az elnök. Ennek az elvi kijelentésnek az egyértelműsítésére vár most a szakma.
Ha ez késik vagy elmarad, az számottevő dráguláshoz vezethet a fenyőfapiacon.
Ebben az esetben ugyanis az érintett gazdálkodók arra a döntésre juthatnak, hogy most inkább nem vágják ki a fákat – amelyek, ha a nyakukon maradnak, csak komposztként hasznosíthatók –, hanem még egy évig nevelik, és csak 2021-ben viszik vásárra. Itthon évi mintegy 2,5 millió tő fenyőfát adnak el az adventi időszak négy hete alatt, ennek 20 százaléka import – ez jellemzően a Dániából érkező Nordmann-fenyő.
Ha a hazai termelés egy része kiesik, ugyan 24 óra leforgása alatt pótolható nemzetközi forrásból, ám az euróárfolyammal összefüggésben 20 százalékos áremelkedéshez vezethet.
Ha erre nem lesz szükség, az inflációt követő, 5 százalék körüli árváltozással kell csak számolni, így a luc métere 3000, az ezüsté 4000-5000, a Nordmann-jegenyéé pedig bőven 6000 forint feletti szintről indulhat az idén. Orlóci László szerint mindenesetre biztató, hogy a Magyarország számára mintául szolgáló Ausztriában majdnem minden üzlet bezárni kényszerült, de az osztrák állam kivételt tett a fenyőfa-kereskedelmet végző egységekkel.
A hazai piac az import mellett exportra is képes: főképp Olaszország és Ausztria vesz fel nagyobb mennyiségben magyar lucot. Az üzletágat ugyanakkor rontja a rá rakódó áfa 27 százalékos kulcsa, mivel ennek a vágott virágokra és dekorációs célú növényekre vonatkozó kedvezményes mértéke a két országban egyaránt 10 százalék.
A statisztika szerint Magyarországon 800 gazdálkodó egység végez fenyőfatermelést, ezek kivétel nélkül családi vállalkozások. Összesen csaknem 6000 főt foglalkoztatnak, a számlákkal igazolható árbevételük pedig meghaladja az évi 3,1 milliárd forintot. A termesztés 3000 hektáron zajlik, elsősorban Vas, Zala és Somogy megyében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.