A hazai vállalatok is perelhetik itthon a külföldi óriásokat

Az Európai Unió Bírósága a hazai vállalkozások számára is jelentőséggel bíró, kedvező döntést hozott: a versenysértésből fakadó károk megtérítése érdekében a legnagyobb külföldi platformok is perelhetők a velük szerződő vállalkozás tagállamában.

Az utóbbi években megszokott jelenséggé vált, hogy a magyar vállalkozások egy külföldi székhelyű céggel szerződnek az online térben végzett szolgáltatásokra.

Ezek az esetek azonban bizonytalanságot is magukban hordoznak egy jogvita esetén, hiszen a külföldi szolgáltatók gyakran nem rendelkeznek hazai fizikai jelenléttel.

Az Európai Unió Bírósága a közelmúltban hozott döntése az ilyen szituációkban megerősítést adhat a hazai vállalkozások számára is, ugyanis megállapította:

a külföldi székhelyű cégek, így akár a legnagyobb online platformok (pl. Amazon, Facebook, Google, Apple iOs) is perelhetőek a hazai bíróság előtt, ha a kár nem pusztán a szerződésük megsértésére vezethető vissza.

Az ítélet minden olyan esetben irányadó lehet, amelyben egy üzleti felhasználó kára a platform és az üzletfél közti szerződésen túlmutató, további jogszabályba ütközésből – így például versenyjogi jogsértésből – fakad.

A döntés kedvező hír a hazai vállalkozásoknak, ugyanis ezzel megerősítést nyert, ha a nagy külföldi platformok egyoldalúan alkalmazott vagy előírt szerződéses kikötései miatt esetleg kárt szenvednének el, akár a magyar bíróság előtt is kezdeményezhetik annak megtérítését, így lényegesen egyszerűbben érvényesíthetik igényeiket.

Az Európai Unió Bírósága – minden hasonló esetre irányadó – ítéletének alperese egyébként a Booking.com szállásfoglaló portál volt,

melynek üzemeltetőjével szemben a magyar versenyhatóság is folytatott fogyasztóvédelmi típusú eljárást, amiért többek között agresszív, pszichés nyomásgyakorlással késztette felhasználóit mihamarabbi foglalásra.

A Gazdasági Versenyhivatal idén tavasszal 2,5 milliárdos bírságot szabott ki jogsértéséért a holland vállalkozásra.

Az ítélet teljes szövege itt található: http://curia.europa.eu/juris/documents.jsf?num=C-59/19