Szigorúan szabályozná a technológiai óriásvállalatok működését az Európai Unióban az a két törvénytervezet, amelyet ma ismertetett Margrethe Vestager, az Európai Bizottság digitális korszakért felelős alelnöke és Thierry Breton belső piaci biztos. A digitális szolgáltatási, illetve a digitális piaci törvények lehetővé teszik, hogy a versenyjogi szabályok megsértése esetén akár a bevételük 6-10 százalékát kitévő büntetést szabjanak ki az érintett cégekre, amelyeket ki is tilthatnak a 27-ek piacáról, ha jelentős és sorozatos törvényszegéseket követnek el, és ezzel veszélyeztetik az uniós állampolgárok biztonságát.
A javaslat szerint a legnagyobb – 45 milliónál több felhasználóval rendelkező – cégeknek afféle internetes „kapuőr” szerepet kell betölteniük, vagyis felelősek azért, ami az oldalukon megjelenik. Ezért elvárják tőlük, hogy tegyenek többet az illegális tartalmak – például a gyűlöletbeszéd, a dezinformáció és a manipuláció – kiszűréséért. A tervezet azt is előírja, hogy az érintett vállalatoknak részletezniük kell az oldalukon megjelenő politikai hirdetéseket és azoknak az algoritmusoknak a paramétereit, amelyek alapján az információkat rangsorolják és ajánlják.
A kisebb cégek kötelezettségei a felhasználók számától, az árbevételtől és a piaci eléréstől függően változnak, vagyis minél nagyobb egy vállalat, annál több előírásnak kell megfelelnie.
A cél nem csupán a nagy tech vállalatok megregulázása, hanem az is, hogy megakadályozzák a versenyhelyzetet ellehetetlenítő domináns cégek kialakulását, mint amilyen például a Google.
A digitális piacok törvénye nagyobb hatalmat ad majd Brüsszelnek a versenyjogi törvények gyorsabb és hatékonyabb betartatásához, többek között előírja, hogy az óriásvállalatoknak előre jelezniük kell az EU-nak a tervezett összeolvadásokat és felvásárlásokat. Az EB eddigi trösztellenes lépései, valamint a versenyhatósági büntetések nem érték el a kívánt hatást, Brüsszel ezért folyamodott ehhez a módszerhez, hogy átvehesse a kezdeményező szerepet a digitális piaci trendek alakításában.
A két törvény elfogadása ugyanakkor nem lesz egyszerű. Jóvá kell hagyniuk őket a nemzeti törvényhozásoknak és az Európai Parlamentnek is, és a tagállamok egy része még ennél is szigorúbb szabályozást követel. A Reuters szerint ezért elképzelhető, hogy hónapokat vagy akár éveket kell majd várni a folyamat lezárására.
Ha azonban életbe lép a két jogszabály, akkor az amerikai tech óriások – az Amazon, az Apple, a Facebook, az Alphabet – rákényszerülnek eddigi gyakorlataik megváltoztatására, és ez szakértők szerint forradalmasíthatja a piacot. Mások aggódnak, hogy a szigorítás a céllal ellentétes hatást ér majd el, és ahelyett, hogy segítené, fékezi az innovációt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.