Gond lehet az ügyeletfinanszírozás

A magyar települések mintegy felénél (1500-nál) okozhat gondot a jövő évtől az orvosi ügyelet finanszírozása. A béremelés miatt ugyanis a jelenlegi díjakért várhatóan nem vállalnak ügyeletet az orvosok, sok önkormányzat pedig nem tud majd több tízmillió forintnyi közpénzt erre a célra fordítani.

Az alapellátás finanszírozása ugyan emelkedni fog 70 milliárd forinttal, egyelőre azonban nem tudni, hogy ebből mekkora összeg fordítható orvosi ügyeletre

– mondta a Világgazdaságnak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Az önkormányzatok feladatfinanszírozásában 2013 óta nem történt nagyobb változás, a kötelező béremeléseket ugyan végrehajtották, de szinte minden tevékenység esetében szükség van saját forrásra. Ez főként a gyermekétkeztetés, a bölcsődék, az óvodák és a könyvtárak működtetésénél elengedhetetlen.

A nyár folyamán a jegybank adatai szerint a hazai önkormányzatok adósságállománya elérte a 2011-ben megkezdett konszolidáció előtti szintet, 1300 milliárd forintot. A TÖOSZ elnöke úgy véli, az önkormányzatok hitelállománya csak abban az esetben érheti el ezt az összeget, ha az uniós támogatások százszázalékos állami előfinanszírozását is hozzávesszük.

A települések tényleges hitelállománya – számításai szerint – nagyjából 500 milliárd forint lehet, a szabad betétállomány pedig körülbelül 350 milliárd forint.

A kilenc évvel ezelőtti konszolidáció óta, amikor az állam átvállalta az önkormányzatok tartozását, csak kormányzati engedéllyel juthatnak hitelekhez a települések.

Az önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokra ugyanez vonatkozik, néhány cég azonban – főként a víz- és hulladékgazdálkodással foglalkozók – a működésének fenntartása érdekében kénytelen volt nagyobb hiteleket felvenni. A TÖOSZ elnöke szerint várhatóan még az év végén kormányrendeletben intézkedhetnek a hitelfelvétel időbeli rövidítéséről, mivel ez most legalább félévet vesz igénybe. Hozzátette:

az önkormányzatok nemcsak fejlesztési, hanem működési hiteleket is vettek fel az utóbbi időkben, mert a kiadásokkal ellentétben a bevételek nehezen kiszámíthatóan érkeznek, ráadásul ez utóbbi összegéről is jóval később jutnak információhoz a települések.

Nagyjából 300 település – amelyek rendelkeznek mérhető adóbevétellel – érintett ebben, a többi önkormányzat zömében csak állami támogatásokból él.

Schmidt Jenő szerint jövőre a kisvárosok esetében viszonylagos nyugalom várható, racionalizálják a feladatellátást, és jelezni fogják, ha pótlólagos forrásokra van szükségük. A megyei jogú városok esetében azonban tetemes bevételkiesés jöhet, amelynek egy részét az év folyamán pótolni tudják, de várhatóan igyekeznek majd minél több állami forrást igénybe venni. Véleménye szerint a fővárosnak és a nagyvárosoknak nagymértékű költségcsökkentést kell majd végrehajtaniuk, és racionalizálniuk kell a működésüket.