Rengeteg munkahelyet védhet meg a béralapú támogatás

Bekerültek a szállásadók és az utazási irodák is a második járványhullám miatt elrendelt veszélyhelyzettel elstartoló, november 10-től élő 50 százalékos bértámogatási programba. A hét elején megszületett a megállapodás arról is, hogy a programot január végéig meghosszabbítják. Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentése szerint az intézkedés az érintettek kérésére meghosszabbítható – ami beszédes kitétel. Bár a kormánydöntés, illetve az azt hatályba helyező Magyar Közlöny lapzártakor még nem jelent meg, az eredeti megállapodás szerint a meghosszabbított és kibővített bértámogatás határideje ezúttal túlmutat a veszélyhelyzet második etapjának határidején, azaz január 11-én is.

Mindez az érintettek meglátása szerint azt tükrözi, hogy

a pénzügyi kormányzat hosszabb távon tervez a szektor támogatásával, amelyre a gazdaság újraindításában is számít. Ehhez szükséges a vállalkozások fennmaradása és a munkahelyek megőrzése.

A béralapú támogatás nagyobb és szélesebb körű segítség, mint az árbevételpótlás volt a szálláshely-szolgáltatók számára. Az ágazat legnagyobb szakmai szövetségei által kezdeményezett bértámogatási programról gyakorlatilag az utolsó pillanatban született döntés, és oroszlánrésze volt benne annak, hogy az ügy mellé állt a Magyar Turisztikai Ügynökség is – jelezte a Világgazdaságnak Gál Pál Zoltán, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének elnöke. Nagyon fontosnak tartja, hogy

a kormány úgy tette magáévá javaslataikat, hogy első kézből, a szakmai szervezetekkel tárgyalva tájékozódtak a döntéshozók.

A vendéglátás, szálláshely, művészet, szabadidő és szórakoztatás szektorokra érvényes adó- és járulékkedvezménnyel kombinált 50 százalékos bértámogatás ráadásul nem a minimálbérről, hanem a bruttó bérekről szól, ami kedvezőbb a korábbi szabálynál. A megállapodás még épp a Kurzarbeit kifutása előtt született meg, ezért most azok is számolhatnak vele, akik augusztus végén adták be az érvényes kérelmet a részmunkaidős foglalkoztatás támogatására három plusz egy hónapos foglalkoztatási kötelezettséggel.

A turizmus-vendéglátásban az év eleje hagyományosan a leggyengébb időszak, úgyhogy az első két-három hónapban még egy esetleges újranyitás sem hozna számottevő bevételt a vállalkozásoknak – mutatott rá a következő időszak nehézségeire Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke.

A bérek felét és a zárva tartás alatt is felmerülő üzemeltetési költségeket továbbra is a munkáltatóknak kell finanszírozniuk, de a közös tehervállalás számottevő segítség.

Az elbocsátásokat elkerülni senki sem tudta, de arról nincsenek még pontos adatok, hogy hány munkavállalót sikerült tovább foglalkoztatni, pontosabban fizetni az elmúlt hónapokban a turisztikai ágazatban, amely a korábbi nyilatkozatok szerint mintegy 400 ezer ember megélhetését biztosította. Varga Mihály most 140 ezer munkahely megvédéséről beszélt. Ebben a fürdőágazatban foglalkoztatottak is benne vannak, mert – mint Boros László Attila, a Magyar Fürdőszövetség elnöke lapunknak nyilatkozott – e létesítmények a szabadidőszektorba tartoznak. A fürdők 20-30 százalékos létszámleépítésnél tartanak most. Számukra is fontos a meghosszabbított és meghosszabbítható bértámogatás, de a kiemelten tőkeszegény fürdőágazatban a bérköltség másik felének előteremtése és a zárva tartó létesítmények fenntartása továbbra is sok helyen gondot okozhat.