Stabil marad az ország finanszírozása

Nincsenek veszélyben a jövő évi béremelési progra­mok, meglesz rájuk a fedezet

– mondta a Világgazdaságnak Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke. A számvevőszék koráb­bi vezetője úgy látja, a büdzsében rendelkezésre áll a szükséges mozgástér, mivel egyelőre nem kell visszatérnünk a korábbi szigorú fiskális politikához, a beinduló növekedés pedig kellő támaszt nyújthat a jóléti intézkedések végrehajtásához. Hasonlóan vélekedett Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elem­zője, kiemelve a béremelési programok gazdaságösztönző hatását.

A tanács elnöke ugyanakkor óvatosságra int a jövő évi hiányszámokkal kapcsolatban, mivel az idei gazdasági folyamatokat és számadatokat sem lehet tisztán látni.

Varga Mihály pénzügyminiszter legutóbb megerősítette, hogy a magyar költségvetés és az államháztartás finanszírozása stabil, és nemcsak az idei évre, hanem a következő évekre is biztosítva van, elegendő forrás áll rendelkezésre az ország működtetésére.

A járvány alaposan felborította a büdzsét, a szaktárca mintegy 1700 milliárd forint bevételkieséssel számol 2020-ra.

A pénzügyminiszter emlékeztetett, hogy Magyarország felfüggesztette a fiskális szigort, ami azzal jár, hogy a gazdaságvédelmi programoknak is köszönhetően az eredetileg tervezett 1 százalékos GDP-arányos hiány helyett a deficit 9 százalék körül lehet az év végén.

Suppan Gergely emlékeztetett, hogy a tavasszal elfogadott konvergenciaprogramban még 3 százalékos hiánnyal kalkulált a kabinet 2021-re, arra azonban senki nem számított, hogy a második hullám ilyen súlyos lesz. Ennek megfelelően most valamennyi ország módosít a jövő évi büdzsén. Az elemző rámutatott, hogy Németország jelentősen növelte az állampapír-kibocsátást, várhatóan ott is magasabb lesz a deficit jövőre, ahogy a legtöbb uniós tagországban. Kovács Árpád azt emelte ki, hogy

a visszapattanás fél évvel elcsúszik a járvány második hulláma miatt, ami nyilvánvalóan kihat a 2021-es büdzsére is.

Véleménye szerint a megváltozott körülményeknek biztosan lesznek fiskális hatásaik. A tanács elnöke jelezte: attól is sok minden függ, hogy teljes erővel tud-e indulni jövőre a gazdaság. Várakozásai szerint a fordulópont június környékére eshet, a magyar gazdaság 2021. május–júniusban térhet vissza a korábbi pályájára.

Az uniós finanszírozás bizonytalansága miatt a szaktárca arra az esetre is készít forgatókönyvet, ha nem születik megállapodás a pénzügyi alapokról. Kovács Árpád leszögezte, hogy

a 2014–2020-as fejlesztési ciklus még tart, tehát kifizetések jövőre még akkor is lesznek, ha nem sikerül megegyezni az új hétéves költségvetés és helyreállítási alap elfogadásáról.

Mindez azt jelenti, hogy 2022–2023 előtt érdemi hatását nem látnánk ezeknek a forrásoknak. Suppan Gergely nem tartja kizártnak, hogy – ha a helyzet úgy kívánja – a Magyar Nemzeti Bank még több államkötvényt vásárol. Mint elmondta, az adósságfinanszírozás is gond nélkül zajlik, soha nem látott alacsony kamatok vannak a pénzpiacokon. Az elemző felidézte, hogy Magyarország pár héttel ezelőtt rendkívül alacsony kamattal tudott 2,5 milliárd euró devizakötvényt vásárolni, ami egyértelműen mutatja a nemzetközi pénzpiacok töretlen bizalmát a magyar gazdaság iránt.