A válság után visszaállhat a termelékenység bővülése

Hosszútávon fennmaradhatnak a válság előtti folyamatok, a munkatermelékenység tovább emelkedhet, ezért azonban újabb intézkedésekre van szükség – mondta a Világgazdaság kérdésére Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója a Magyar Közgazdasági Társaság eseményén. A ciklikus hatások szerepet játszanak a termelékenység alakulásában, a koronavírus nyomán előtérbe kerül a munkahelyek védelme, azonban hosszabb távon érdemes lehet a munkatermelékenységre fordítani a figyelmet.

Soós Gábor Dániel, az MNB főosztályvezetője aláhúzta:

a következő években dől el, hogy Magyarország reformpályára lép és emelkedik a termelékenység, vagy a közepes jövedelműek csapdájában ragad.

A korábbi évtizedek tapasztalatai alapján felzárkózásra jelentős termelékenységbővülés mellett lehetséges. A jegybank közgazdásza hangsúlyozta: 2017 óta gyorsan nő a munkatermelékenység, ugyanakkor számottevő a tartalék minden téren.

A 2013-2017 közötti időszakban elsősorban a foglalkoztatottak számának emelkedésének köszönhetően nőtt Magyarország gazdasági teljesítménye, azonban ekkor történt egy váltás

– magyarázta Soós Gábor Dániel. A váltás óta viszont egyértelműen a termelékenység húzza a növekedést, a demográfia viszont 2013 óta enyhén visszahúzza a gazdaságot. A magyar kkv-k termelékenysége fele a nagyvállalatokénak, viszont felzárkózást figyelhettünk meg az elmúlt években. Az MNB közgazdásza kedvezőnek ítélte, hogy

a hazai kisvállalatok termelékenysége 30 százalékkal nőtt az elmúlt években, míg az EU-ban ez mindössze 10 százalék volt.

A digitális infrastruktúra ugyan jó, viszont a használata jelentősen elmarad az uniós átlagtól.

A magyar lakosság 51 százalékának van csupán alapvető szoftverkezelési ismerete, míg az EU átlaga 61 százalék.

Az állam digitális fejlettsége alacsony, az uniós országok alsó harmadában vagyunk, jelentős fejlődési potenciál van ezen a téren. Soós Gábor Dániel leszögezte: csak az lehet a jövő nyertese, aki részt vesz a digitalizációban.

Az exportáló kkv-k munkatermelékenysége jelentősen meghaladja a csak belföldre értékesítő cégekét, van olyan ágazat, ahol tízszer jobbak a kivitellel foglalkozó vállalatok képességei, a számuk viszont az összes kkv mindössze 5-6 százalékára rúg – fejtette ki a jegybanki elemző. A kutatás-fejlesztési (K+F) kiadások felhasználásának hatékonysága Magyarországon és a régióban egyaránt elmarad a nemzetközi átlagtól. A K+F hatékonytalan felhasználását a szabadalmak számának csökkenése mutatja.

A kkv-k innovációs ráfordítása szintén elmarad az EU átlagától, annak 30 százaléka körül alakul.

Az innovációs folyamat töredezett Magyarországon, a vállalatok közötti együttműködés alacsony, magas a tudásimport aránya. Az innovatív vállalatok aránya csökkent az utóbbi években.