Enyhe járványt remélnek a baromfitartók

Az idei első madárinfluenzás eset óta eltelt időszak alapján lehet remény arra, hogy most kisebb vérveszteségeket szenved majd a járvány miatt a baromfiágazat. Ehhez viszont be kell tartani az országos főállatorvos által előírt biztonsági intézkedéseket – mondta a Világgazdaságnak Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója. Mint emlékezetes,

január 6-án Komárom-Esztergom, 14-én pedig Bács-Kiskun megyében igazolta a hatóság a madárinfluenza jelenlétét, azóta viszont – a korábbi járványokkal ellentétben – egyelőre nem terjedt tovább.

A védelmi intézkedések szigorú betartása azért is fontos, mert most – legalábbis egyelőre – a madarak vándorlási iránya nem minket érint elsősorban, Lengyelország, Németország Franciaország, valamint Hollandia és az Egyesült Királyság lényegesen fertőzöttebb. Az eddig enyhébb lefolyású járványhoz az is hozzájárulhatott, hogy a gazdálkodók felkészültebbek, jobban odafigyelnek, a hatóság pedig megelőzési céllal is hamar lép.

Az sem elhanyagolandó tényező, hogy

a tavalyi járvány miatt kisebb az állomány, hiszen tavaly 4,8 millió darabos kiesést okozott a madárinfluenza

– mondta az elnök-igazgató, hozzátéve, hogy a korábban „tűzfészeknek” számító alföldi területeken is kisebb az állatlétszám. A két újabb eset után több ország ismét exportkorlátozásokat vezetett be. Érdemes felidézni, hogy Magyarország tavaly szeptember 8-án nyerte vissza madárinfluenzától mentes besorolását, ezután nyíltak meg újra a piacok, ám ezek egy része most ismét bezárult. Érzékeny veszteséget okoznak a távol-keleti országok korlátozásai, amelyeket Kína tavaly január óta tart fenn, míg Dél-Korea a legutóbbi esetek után rendelte el ismét.

Mindkét ország Magyarország teljes területére vonatkozó tilalmat rendelt el, Japán és Kanada pedig megyei regionalizációt alkalmaz.

Az Európai Unióba az érintett telepek körül húzott tíz kilométeres körzeten túlról már lehet szállítani.

Csorbai Attila szerint a fegyelmezett védekezés eredménye az lehet, hogy kevesebb baromfit kell elpusztítani. Ez azért lenne fontos, mert az európai piacokon tetemes méretű a leölt baromfiállomány, ami nyilvánvalóan keresletet fog generálni. Ha nagyobb vérveszteségek nélkül megússzuk, akkor kevesebbet kell költeni az államkasszából kártalanításra – ami szintén nem elhanyagolandó, hiszen tavaly az elmúlt évi járvány következtében 14 milliárd forintot kellett kártalanításra kifizetni –, emellett a hazai baromfitartó vállalkozások jobb pozícióban és szélesebb kínálattal tudnának a koronavírus miatti korlátozások megszűntével megnyíló piacokon megjelenni.