Hat százalék feletti növekedés jöhet a következő években

Tavaly 5,3 százalékkal csökkenhetett a bruttó hazai termék (GDP), ami rosszabb az októberi 4,7 százalékos csökkenést mutató előrejelzéshez képest – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a hitelintézet negyedéves előrejelzését ismertető sajtótájkoztatóján.

A kilátásokat a második vírushullám miatt bevezetett járványügyi korlátozások miatt rontották.

Az államadósság 77,6 százalék lehetett tavaly év végén, azonban 2023 végére már 72 százalékra eshet vissza, az állami költéseken múlik majd, mennyi lesz a tényleges hiány és ezáltal az adósságráta.

A növekedést az export húzhatja idén – húzta alá a szakértő. A turizmus és a rendezvényszervezés szektor még nem áll helyre teljesen, így 6,8 százalékkal nőhet a GDP. Nem számoltak azzal, hogy az uniós helyreállítási alapból az olaszok a GDP-jük több mint 10 százalékát kapják, ami a magyar exportnak kedvez, valamint a nyugati országokban kilőtt az autók iránti kereslet, ezek tovább támogathatják a bővülést.

Suppan Gergely szerint a Pénzügyminisztérium 3,5 százalékos előrejelzése nagyon borúlátó, csak a termelőszketorok (ipar és építőipar) 3 százalékponttal emelhetik a növekedést. Jövőre 6,2 százalékos bővüléssel számol a szakértő.

A külkereskedelmi többlet jelentősen nőtt, így a folyó fizetési mérleg félmilliárd eurós többletet mutathat – hangsúlyozta a Takarékbank elemzője. A következő években akár 4 milliárd euró értékben forgalmazhat gyógyszert a Richter, ami óriási lökést adhat a mérlegnek.

Az EKB folyamatosan nyomtatja a pénzt, ami hosszútávon – akár 10 évig is – alacsony hozamokat jelenthet, nem engedhetik el az olaszok, portugálok kezét. Suppan Gergely szerint fiskális unió oldhatja ezt fel, de erre nincs politikai akarat.

A forint annyit gyengült tavaly, hogy idén már nem valószínű, hogy tovább esik az árfolyam

– magyarázta az elemző. A régiós devizákhoz képest alulteljesítő a forint. Amennyiben a tapering mérséklődik, akkor elképzelhető gyengülés. Az infláció elég magas ahhoz, hogy lazítani ne lehessen, a monetáris politika a jelenlegi szinten maradhat.

A minimálbér ugyan csak 4 százalék körül emelkedhet, azonban vannak emelések, a kereskedelmi láncok, az iparban, az egészségügyben jelentős növekedés van.

Az oltás munkaerőhiányhoz vezethet, ami szintén emelhet a béreken.

A beruházási ráta 27-30 százalék között alakulhat – válaszolta lapunk kérdésére a szakértő. A lakásfelújítási kereslet megnőtt és a barnamezős kedvezményeknek köszönhetően a lakásépítések is folytatódhatnak. A beruházási költségek magasak lesznek, ami nem befolyásolja a fogyasztói árakat, de a deflátort igen. Az akkumulátorgyárak építése, a az autóipar – Mercedes, BMW gyárak – húzhatják a beruházási szektort.