Kilőtt a burgonya ára az elmúlt tíz évben

A burgonya ára az elmúlt évtizedben 258 százalékkal emelkedett, ez volt a leggyorsabb ütemben dráguló termék Magyarországon – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. Tavalyelőtt még drágább volt a krumpli, 2019-ben 3,8-szeresét kérték el a 2010-es árnak. Érdemes ezt összevetni azzal, hogy az infláció 31,9 százalék volt a 2010 és 2020 között eltelt időszakban, míg a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresete 84,5 százalékkal nőtt az évtized első kilenc évében – a 2020-as béradatot később közli a KSH, ám egyértelmű növekedés várható.

Az érzékelt infláció mindig magasabb, mint a tényleges fogyasztói árindex, mivel a vásárlók sokkal inkább észreveszik az áremelkedést, mint a csökkenést

– mondta a Világgazdaság kérdésére Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója. Tavaly erre egy lapáttal rátett, hogy a mért infláció 3,3 százalék volt, míg az élelmiszerek lényegesen nagyobb mértékben, 7,25 százalékkal drágultak. A szakértő rámutatott:

a pandémia miatt eltolódtak a fogyasztói szokások, arányaiban több élelmiszert vásároltunk, így még inkább érezhető volt az árak emelkedése. A tényleges inflációt azonban túlbecsülik, mivel a műszaki termékeknél nem veszik eléggé figyelembe a technikai fejlődést.

Palócz Éva rámutatott: a dohányáru rendkívül gyors, 177 százalékos drágulásában elsősorban az adóemeléseknek volt szerepük, a jövedéki adók emelése azonban a szeszes italoknál – az égetett szesz ára 67,1 százalékkal nőtt – és az üzemanyagoknál is lecsapódik.

Az érzékelt infláció hivatalos fogyasztói árindexet jelentősen meghaladó mértékére az egyik magyarázat, hogy az élelmiszerek az átlagosnál gyorsabban drágultak.

A legkiemelkedőbb példa a friss zöldségek ára: 122,4 százalékkal kellett többet fizetni értük, mint az évtized elején, az átlagos drágulási ütemnek ez közel a négyszerese.

A Kopint-Tárki vezérigazgatója szerint ehhez a kertészeti ágazat leépülése is hozzájárult. A párizsi, felvágott, kolbász 71,7 százalékkal, a húskonzerv 77,3 százalékkal került többe, mint tíz évvel korábban. A disznóhús átlag körül – 35,7 százalékkal – drágult, míg a baromfi ára 0,7 százalékkal csökkent, ami az elmúlt években a szárnyasokat sújtó madárinfluenza-járványok ismeretében meglepő. A népszerű húsok mérsékelt árdinamikája hozzájárult ahhoz, hogy

az élelmiszerek inflációja 46,7 százalék volt tíz év alatt.

A lakhatás szintén jelentősen drágult az elmúlt évtizedben, a lakásjavítás-karbantartás 83,4 százalékkal kerül többe a tíz évvel ezelőttinél.

A lakásárak hullámoztak, a 2013-as mélypont óta duplázódtak, de az évtized elejéhez képest is 80 százalékkal kellett többet fizetni egy lakóingatlanért 2019-ben, a koronavírus hatását csak a jövőben fogjuk megérezni

– fejtette ki Palócz Éva. Az építőanyagok ugyan dinamikusan drágultak, de a lakásárakat a munkaerő-kínálat szűkülése, a szakemberhiány határozza meg. A lakbér 48,8 százalékkal emelkedett, ami meghaladja az átlagos inflációt, viszont a keresetek növekedésétől jelentősen elmarad. A Kopint-Tárki vezetője hozzáfűzte: a lakhatáshoz tartozik, hogy a közművek olcsóbbá váltak, a rezsicsökkentés óta pedig stagnálnak az árak.