Varga Mihály majdnem elbizonytalanodott, majd helyretette a GKI-t

Majdnem elbizonytalanodtam, mivel a Gazdaság Kutató Intézet (GKI) kétségbe vonta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait a magyarországi keresetek növekedéséről – írja Varga Mihály Facebook-bejegyzésében.

A GKI szerint a Központi Statisztikai Hivatal az átlagkereseteket szándékosan csak a jobban kereső rétegek adataiból számítja. Ezért a hivatalosan közölt átlagbér 20 százalékkal magasabb a valóságosnál.

Sokszor és sokan elmondják, hogy az almát a körtével nem lehet összevetni. Így van ez ebben az esetben is. A KSH adatai a legálisan, teljes munkaidőben foglalkoztatottakra vonatkoznak. Így válnak ezek a számok időszakról időszakra összehasonlíthatóvá.

A KSH által közölt bérnövekedési adatokat teljes mértékben igazolja a háztartások fogyasztásának emelkedése és a megtakarítások növekedése is.

Természetesen lehet más módon is számolni, de figyelembe kell venni a torzító tényezőket is – mutatott rá. Ebben az esetben – fejtette ki – például azt, hogy a kisadózók tételes adóját (KATA) választó 400 ezer vállalkozó adózott bevétele sem kerül be a statisztikába, pedig jövedelmük jóval meghaladja a nemzetgazdasági átlagot, és ez emelné az átlagos keresetet is. Mint írta, lehetne még sorolni, de most csak az 5 főnél kevesebb munkavállalót alkalmazó vállalkozásokat említette, ahol a bevallott jövedelmek rendre alacsonyabbak az átlagosnál.

Ez a fekete- és a szürkegazdaság egyik jelensége, amit mindannyian ismerünk.

Ezért is lép fel ellene a kormány határozottan és egyre több eredménnyel. Az adóelkerülés mértéke már 2019-ben 6,6 százalékra csökkent, ezzel az értékkel megelőztük Ausztriát, Dániát és Németországot. A bérek is fehérednek, idéntől például már egyetlen nagyvállalkozás sem alkalmazhatja katás vállalkozóként dolgozóját, ezek a rejtett foglalkoztatási formák 2021-től megszűnnek.

A GKI másik állítása, miszerint az utóbbi évek gyors magyar kereset-növekedése csupán a középmezőnyre volt elég Európában. Állításuk szerint nálunk 2010 és 2019 között 32 százalékkal emelkedtek az átlagbérek, míg Lengyelországban 49, Szlovákiában pedig 34 százalékkal.

Egyszerű dolgom van, mivel a GKI az Eurostat adataira hivatkozik, ezt a kép ábrázolja.

Az Eurostat szerint 2010 óta Magyarországon az euróban számolt bruttó átlagkereset 50 százalékkal emelkedett.

Ha kiszűrjük az euró-forint árfolyamváltozás hatását, akkor ez az érték megegyezik a KSH adataival. Ezzel az uniós országok között a 7. helyen vagyunk, ami egyáltalán nem középmezőny.