Varga Mihály: meghosszabbíthatják a bértámogatást

Azért kell munkahelyvédelmi támogatásokat biztosítani, és azért kell beruházási támogatást nyújtani, hogy megőrizzük a gazdaság vírus utáni növekedési képességeit

– hangsúlyozta az Indexnek adott interjúban Varga Mihály.

A pénzügyminiszter egyúttal elárulta azt is, hogy a kormány a járvány kitörése óta 1014 milliárd forintot költött járványügyi védekezésre, a gazdaság újraindítására pedig 3700 milliárd forintot és mindez oda vezetett, hogy 2020-ban 9 körüli lehetett a GDP-arányos államháztartási hiány 6,4 százalékos GDP-visszaesés mellett, így az év végi adósságráta 80 százalék körüli lehetett.

Varga elmondta, dilemmát okozott a magyar miniszterelnöknek és a kormánynak hogy vajon Magyarország csatlakozhat-e egy olyan megállapodáshoz (az uniós helyreállítási alappal járó közös adósságkibocsátáshoz), mert szerinte

hazánknak nincs égetően szüksége, hiszen mi tudunk a hazai és a nemzetközi piacról is hitelt felvenni, ha ez éppen szükséges.

Elmondta, végül azért állt el a magyar és a lengyel kormány az uniós költségvetési vétófenyegetésétől, mert sikerült elérni, hogy a nyári EU-csúcson rögzített keretek mentén legyen alkalmazható a tervezett jogállamisági mechanizmus, így kivették belőle a politikai-ideológiai jellegű elemeket.

Fotó: Móricz-Sabján Simon / VilággazdaságAz EU-tól járványügyi védekezésre plusz pénzt abban az értelemben nem kapott a kormány, hogy a korábban rögzített 2014-2020-as ciklus keretén felül nem jött pénz (semelyik tagállamnak), de a keretből még le nem kötött pénzek rugalmasabb felhasználását megengedte a bizottság. Emellett decemberben érkezett meg „az alapvetően munkahelymegtartó bértámogatást szolgáló SURE-program pénze, átszámítva mintegy 180 milliárd forint.”

Ez utóbbi viszont csak hitel, ezt az országnak törlesztenie kell.

– mondta.

„Azzal számolunk, hogy 2020 végéig körülbelül 1400 milliárd forintnyi adóbevétel marad el. A hiány 9 százalék körül várható” – mondta, azaz a korábban már sokszor jelzett 8-9 százalék körüli deficittartomány felső szélénél állhat meg a végső szám. Ebben bizonyára az is szerepet játszik, hogy karácsony körül még több százmilliárd forintnyi költekezést is megengedett a kormány. Varga jelzése szerint 6,4 százalékos lesz az éves visszaesés.

Arra a kérdésre, hogy akkor most a forint, vagy a devizaadósság a rossz, úgy válaszolt:

„az alapálláson nem kell változtatni: továbbra is, ha szükség esetén veszünk fel adósságot, akkor azt a belső, hazai piacokról tegyük meg. Továbbra is ez a kormányzati cél.”

A járvány és a turizmus témájában jelezte, hogy az első hullám idején, vendégek nélkül arról döntöttek, hogy induljon átfogó felújítási program, így a 8 fő alatti szálláshelyeknek 60, a nagy szállodáknak 85 milliárd forintnyi támogatást osztottak ki és külön keret volt a balatoni kempingek rendbetételére. A járvány második hullámában a turisztikai szereplők jelezték, hogy már nem beruházási támogatásokra volna szükség, hanem a munkavállalók megtartásához bértámogatásra. „Ezért döntöttünk úgy, hogy adó- és járulékmentességet kapnak, valamint a munkavállalók bérének 50 százalékát az állam átvállalja. Egyelőre három hónapról döntöttünk, de szükség esetén készen állunk további három hónapos hosszabbításra.”

Az önkormányzati adóelvonások, átcsoportosítások és bevétel növelési korlátozások kapcsán arról beszélt, hogy a településeknek is ki kell vennie a részét a védekezésből. Hozzátette: „az önkormányzati számlákon jól látjuk, hogy sok település komoly tartalékokkal rendelkezik, ezekből biztonságosan lehet az intézményeket működtetni”.

Az euróbevezetés kapcsán Varga azt is mondta:

Évek óta következetes a személyes álláspontom. Az euró bevezetése abban az esetben lehetséges, ha tudjuk, mihez is csatlakozunk.

Hozzátette: „Az elmúlt években kiderült, hogy önmagában az euróövezethez való csatlakozás nem oldja meg a versenyképességi és hatékonysági problémákat” és példaként hozta fel erre Szlovákia és Csehország esetét és arra figyelmeztetett, hogy „adhat bizonyos monetáris védettséget az euró egy gazdaságnak, de ez önmagában nem oldja meg a versenyképességi problémákat”.