A globális idegenforgalom fekete éve

Minden idők legnagyobb visszaesését könyvelhette el tavaly a globális idegenforgalom – közölte a napokban az ENSZ Turisztikai Világszervezete (UNWTO).

A statisztikák egymilliárddal kevesebb vendégérkezést regisztráltak, mint 2019-ben.

A szektor összeomlásának valódi paramétereit talán az utolsó jelentős gazdasági megrázkódtatást okozó 2008-as pénzügyi világválság kitörését követő számokkal összevetve lehet a legjobban megvilágítani. 2009-ben az összesített globális adatok az érkezések 4 százalékos csökkenését mutatták, ez a mutató 2020-ban mínusz 74 százalék volt.

Néhány régióban azonban, illetve bizonyos időszakokban még ennél is sokkal rosszabb volt a helyzet. Az Európai Unió statisztikai szervezete, az Eurostat szerint például a közösség területén áprilisban 95 százalékkal zuhant az érkezések száma az előző év azonos hónapjához mérten. Mindazonáltal az egész időszakot tekintve

Európában átlag alatti mértékben, 71 százalékkal, vagyis 500 mil­lióval csappant meg az utazók száma.

Jóllehet az utóbbi időben a vakcinák megjelenésével világszerte éledezni kezdett a fogyasztói bizalom, még nem látható tisztán, hogy az egyes államok mikor vonják vissza részben vagy teljesen a külföldi utazásokat akadályozó szigorú intézkedéseket. Az UNWTO ugyan tartózkodik attól, hogy jóslásokba bocsátkozzon, Zurab Pololikasvili főtitkár azonban úgy véli, számos intézkedéssel gyorsítható a kilábalás. „A tesztelésekkel, a fertőzések visszakövetésével és az oltási igazolások kiállításával lehet a legjobban segíteni a biztonságos utazást, egyben siettetni az idegenforgalom talpra állását” – állapította meg.

Visszatérve a számokra, az ENSZ idegenforgalmi szervezete szerint

az ágazat veszteségei összességében elérték az 1300 milliárd amerikai dollárt, ez a tizenegyszerese a 2008-as válság nyomán elszenvedett deficitnek.

A munkavállalók szempontjából értékelve az iparágat sújtó csapást, az UNWTO azt állapította meg, hogy több mint 100 millió, sőt akár 120 millió állás is veszélybe kerülhetett.

Regionális bontásban a legmeredekebben, mintegy 84 százalékkal az ázsiai csendes-óceáni térségben esett a vendégérkezések száma, amit valószínűleg az Ausztrália és az Új-Zéland által bevezetett rendkívül szigorú korlátozások okozhattak. Körülbelül 300 millió utazás maradt el ebben a régióban. A legkisebb mértékben az amerikai kontinens idegenforgalma sínylette meg a pandémiát, ott például az Egyesült Államok és Brazília által elrendelt, viszonylag lazább intézkedések következtében csupán 69 százalékkal csökkent az érkezések száma.

Visszaköszöntek a Franco-korszak számai

Spanyolországban tavaly a 2019-es adatokhoz képest 73 százalékkal, 91,6 millió vendégéjszakára csökkent a hotelek forgalma – közölte a hét elején az ország statisztikai hivatala (INE). Ez a legnagyobb visszaesés, amióta az INE ennek az adatnak a gyűjtésével foglalkozik. Hat százalékkal mérséklődött 2020-ban az ország szállodáiban elkért átlagos szállásdíj is, ami összefügghet azzal, hogy a külföldiek által eltöltött szállodai éjszakák száma nagyobb arányban, 82 százalékkal zsugorodott, míg a hazai vendégek esetében kisebb, nagyjából 58 százalékos volt a visszaesés. Az El País című napilap szerint egyébként kevesebb mint 20 millió turista fordult meg tavaly Spanyolországban, és nem egészen 20 milliárd eurót költöttek, miközben 2019-ben az ország határain túlról 83,5 millióan látogattak az Ibériai-félsziget nagyobbik országába, és 92 milliárd eurót hagytak ott. Utoljára a Franco-korszak derekán, 1968-ban utazott 20 milliónál kevesebb külföldi a bikaviadalok és a flamenco hazájába. Ráadásul a tömeges turizmus előreláthatólag az idén is csak szeptemberben, azaz a nyári főidény után startolhat el, legalábbis erre lehet következtetni az ország miniszterelnöke, Pedro Sánchez szavaiból. Sánchez az UNWTO január végén tartott ülésén jelentette ki, hogy csak a társadalom legalább 70 százalékának beoltását követően indulhat a szezon, ami csupán szeptemberre érhető el Spanyolországban. | VG