A vártnál is erősebb a német gazdaság

A tény, hogy a német gazdaság a tavalyi utolsó negyedévben elkerülte a visszaesést, nem új keletű, a teljesítménye azonban még a vártnál is jobb volt: 2020 utolsó három hónapjában 0,3 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest, szemben a kezdeti becslésekben szereplő 0,1 százalékos növekedéssel. Az egy évvel korábbihoz mérve a negyedéves GDP 3,7 százalékkal volt alacsonyabb, míg a korábbi becslésben 3,9 százalék szerepelt. A részletes adatokból látható, hogy elsősorban az építőipar és a külkereskedelmi forgalom növekedése mentette meg a gazdaságot a novembertől bevezetett második lezárás után a visszaeséstől. Az építőipari beruházások 1,8 százalékkal nőttek negyedéves összevetésben, míg az export 4,5 százalékkal, az import pedig 3,7 százalékkal. Ez a teljesítmény kompenzálni tudta a második lezárás sújtotta lakossági fogyasztást, ami 3,3 százalékkal csökkent a harmadik negyedévihez képest. Érdekes viszont, hogy ebben az időszakban az állami kiadások is csökkentek 0,5 százalékkal, holott az előző három negyedévben növekedtek. Fontos megjegyezni, hogy

a második negyedévben, az első lezárás során tapasztalt történelmi léptékű 9,7 százalékos visszaesést a harmadik negyedévben az előzőhöz képest 8,5 százalékos növekedés követte, ahonnan a következő lezárás alatt is tovább tudott növekedni a gazdaság.

A tavaszi zárlat alatt a lakossági fogyasztás visszaesése például 11 százalékos volt az előző három hónaphoz képest, míg mostani adatok ennél sokkal kisebb, 3,3 százalékos csökkenésről szólnak.

Félő azonban, hogy a negyedik negyedévben tapasztalt lendület már nem tart ki az idei első negyedévre is – jegyzi meg elemzésében Carsten Brzeski, az ING vezető közgazdásza. December közepe óta tovább szigorítottak a korlátozó intézkedéseken, és az építőipart sújtó, átlagosnál hidegebb februári időjárás szintén visszahúzza a növekedést. Emellett az Egyesült Királyságban bejegyzett vállalatok a Brexit előtti bizonytalanság során ebben az időszakban gyorsuló ütemben halmozták fel készleteiket, ami viszont az év első három hónapjában gyengébb keresletet eredményezhet a részükről. Tovább növeli a nemkívánatos rotáció kockázatát, hogy várhatóan Európa más országaiból is visszaesik a kereslet. Így könnyen lehet, hogy azok az erők, amelyek a negyedik negyedévben növekedést okoztak, az idei elsőben ellenkező irányban hathatnak majd.

Némileg árnyalja a képet, hogy az Ifo gazdaságkutató által összeállított gazdasági hangulatindex mutatói januárról februárra mind az aktuális üzleti kondíciók, mind a hat hónapos kilátások megítélése tekintetében a várakozáson felül alakultak.

A feldolgozóiparban a kiugróan nagymértékű javulásnak köszönhetően több mint két évvel ezelőtti szintre állt vissza az üzleti hangulatindex, de kilátásaikat már a korlátozások által leginkább sújtott szolgáltatóipari ágazatok is jobbnak ítélték.

Így az együttes értéket jelző mutató a várt 90,5 pont helyett 92,4 pontra emelkedett februárban a januári 90,3 pontról. Legutóbb tavaly októberben állt a februárban elért szintnél magasabban, 92,7 ponton. A német kormány a 2020-as éves visszaesést már az előző hónap végén alacsonyabbra, 4,9 százalékra módosította az előzetes 5,3 százalékról, míg 2021-re 3 százalékos bővülést vár. A jó adatok nyomán emelkedtek a német részvények, és a páneurópai STOXX 600 index. Németország 2020 januárja óta a legmagasabb hozam mellett adott el 10-éves kötvényeket, mínusz 0,32 százalékon.