A decemberi választás után felállt bukaresti kormánykoalíció is nekirugaszkodik a luxusnyugdíjak megszüntetésének, legalábbis visszanyesésének. A különnyugdíjak kérdése évek óta politikai vita tárgya, mivel nem fenntartható sem pénzügyileg, sem a társadalmi egyenlőség elve alapján. Többek között
a katonáknak, rendőröknek, titkosszolgálati ügynököknek, bíráknak, ügyészeknek, pilótáknak, diplomatáknak, pénzügyőröknek, alkotmánybíráknak és törvényhozóknak jár speciális állami nyugdíj, amelynek mértékét nem a járulékbefizetések, hanem külön jogszabályok alapján számítják ki.
Románia 2019-ben mintegy 10 milliárd lejt (1 lej = 73 forint) fordított az átlagnyugdíj többszörösére rúgó különnyugdíjakra. Miközben a mintegy négyezer volt bíró és ügyész szolgálati átlagnyugdíja megközelíti a havi 19 ezer lejt, a normál nyugdíj ennél tizenháromszor kevesebb, 1436 lej.
A kormány több lépésben törölné el a speciális nyugdíjjogosultságot, a sort a nyugdíjba vonult honatyákkal kezdené. Megszüntetnék a polgármesterek öregségi pluszjuttatását is, amelynek folyósítását egyébként egy évre felfüggesztették.
Claudiu Nasui gazdasági miniszter a napokban leszögezte, a kabinetnek prioritás a különnyugdíjak kivezetése, és megengedhetetlennek nevezte, hogy
2016 és 2020 között 60 százalékkal nőttek Romániában a speciális járandóságokra fordított kiadások, miközben a legalacsonyabb bérekre kivetett adó mértéke az egyik legmagasabb az Európai Unióban.
„Ezek a nyugdíjak szédítően magasak, a világ leggazdagabb országaiban is megirigyelnék. A legnagyobb illetmény havi 78 ezer lejre, vagyis 16 ezer euróra rúg, amit az adók és illetékek formájában most begyűjtött pénzből dob össze a társadalom” – állapította meg a tárcavezető.
A hárompárti koalícióban sincs teljes egyetértés a speciális illetmények megszüntetéséről. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szerint valamennyi ilyen juttatást meg kell vonni, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes szerint nem lehet és nem szabad kivételt tenni. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) a közjogi méltóságokkal nyitná a sort, de az nem világos, meddig mennének el. A politikai nézeteltéréseken túlmenően az előzmények sem kecsegtetnek sikerrel, hiszen számos korábbi hasonló terv megbukott.
Tavaly januárban a parlament már megszavazott egy törvényt a különnyugdíjak eltörléséről, de azt az alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította. Később a törvényhozás a speciális juttatások progresszív megadóztatásáról döntött:
a jogszabály értelmében a 2000 és 7000 lej közötti szolgálati nyugdíjakra 10 százalékos, míg a 7000 lejt meghaladó részre 85 százalékos adót vetettek volna ki.
Ezt a törvényt az ombudsman támadta meg az alkotmánybíróságnál, amely helyt adott a kifogásnak, egyebek között arra hivatkozva, hogy az intézkedés elkobzást jelentene, és sérti a bírák függetlenségére vonatkozó elveket. A juttatások eltörlését viszont egyre többen követelik Romániában. A rendkívül forgalmas Prahova-völgyben a napokban több óriástáblán jelent meg a „Ne az erdőket, a speciális nyugdíjakat vágjátok!” felirat, mintegy hangot adva a társadalom nemtetszésének.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.