Közepes hozammal zárult a cukorrépa szezon

A Magyar Cukor Zrt. kaposvári gyárába 11 690 hektár termését szállították be a gyár szerződéses termelői. Az ország egyetlen cukorgyárában – 16 százalékos cukortartalmú répára átszámítva – 652 685 tonnát dolgoztak fel – mondta a Világgazdaságnak Kelemen István, a Cukorrépa Termesztők Országos Szövetségének (CTOSZ) főtitkára.

Az átlagtermés (szintén 16 százalékos cukortartalommal) hektáronként 55,83 tonna volt, ami csak közepesnek számít.

A gyárban véget ért a cukorfeldolgozási kampány, amelynek során mintegy százezer tonna fehér cukor készült – mondta a főtitkár. A CTOSZ egyelőre nem kapott híreket az idei szerződésekről, a Magyar Cukor Zrt. mostanában jön ki az ajánlatokkal.

Az utóbbi években horvátországi gyárakba is szállítanak cukorrépát a termelők, elsősorban a jobb fizetési feltételek miatt. A CTOSZ adatai szerint az eszéki gyár 1550 hektárról vásárolt magyarországi nyersanyagot a tavalyi termésből, ez 16 százalékos cukortartalmú répára átszámítva 93 699 tonna. Egy évvel korábban az eszéki és a verőcei gyárba összesen 1217 hektárról szállítottak magyar termelők.

Az eszéki gyárat ellátók hektáronkénti átlagtermése 60,45 tonna volt, vagyis jobb azokénál, akik a hazai gyárnak szállítanak.

A horvátországi fuvar jobban megérte: az eszéki gyár tonnánként 32 eurót fizetett a cukorrépáért, míg a kaposvári 26,27 eurót.

Kelemen István szerint az alacsony világpiaci cukorárak folyamatosan vetik vissza a termelési kedvet, ami a termőterület csökkenésén is meglátszik.

A csupán közepes termés az elmúlt évi termelési körülményeket figyelembe véve nem érte váratlanul a szakmabelieket. Talán csak a betakarítás folyhatott viszonylag normális feltételek mellett, egyébként a tavaszi hűvös idő, majd az aszály, utána pedig a helyenként rengeteg csapadék nagy nehézségeket okozott – mondta Kelemen István. Az eső áztatta táblákon kisebb lett a répa cukortartalma. Nehezítette a termelők dolgát, hogy a korábbi csávázószert már nem használhatták, így a kikelt állományok is nagyon heterogének, és sok korai kártevő is pusztíthatott. Ezeket a növényvédelmi problémákat a vetőmagok csávázása híján szántóföldi védekezéssel kellett megoldani.