Nemzetközi adatok támasztják alá a magyar foglalkoztatáspolitika sikereit

A nemzetközi adatok is alátámasztják a magyar foglalkoztatáspolitika elmúlt tizenegy évben elért sikereit, a több mint nyolcszázezer új munkahely kimagasló eredmény az Európai Unió tagállamai között, amelyet a járvány sem tudott lerombolni – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek nyilatkozva Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a szombaton megjelent cikk szerint.

Rámutatott, hogy az új munkahelyek száma a 2010-es kormányváltás óta ötödével bővült.

Míg 2010-ben az EU-tagállamok között a foglalkoztatási szintet tekintve Magyarország sereghajtó volt az unió átlagánál jóval magasabb, 12 százalékos munkanélküliséggel, addig a járványt megelőző hónapokra három százalékra sikerült leszorítani az állástalanságot.

Az eredményeket a koronavírus sem rombolta le, hiszen az elsődleges munkaerőpiacon a foglalkoztatottság tavaly decemberben már meghaladta a járvány kitörése előtti szintet – hangsúlyozta Bodó Sándor.

Emlékeztetett:

Magyarország relatív foglalkoztatási pozíciója az egyik leggyorsabb javulást mutatta, a hazai munkavállalási szintet a 2010 elején mért 54 százalékról tartósan hetven százalék fölé sikerült emelni.

Tavaly év végén ismét négy és fél millióan dolgoztak Magyarországon, a hazai munkanélküliségi ráta az egyik legalacsonyabb Európában.

A kormány nemcsak a foglalkoztatás növelésében és a munkanélküliség visszaszorításában ért el komoly sikereket, hanem a korábban inaktívakat is érdekeltté tette a munkavállalásban

– mutatott rá az államtitkár.

Jelentős javulás figyelhető meg a népesség gazdasági aktivitásában is, ahol az uniós rangsor utolsó előtti helyéről 11 pozíciót ugrott előre Magyarország.

Bodó Sándor elmondta: a nemzetközi összehasonlítás szerint a magyar eredmények az ifjúság munkanélküliségének visszaszorításában is kimagaslók. Míg 2010 első negyedévében a 25 év alattiak 27,5 százalékos munkanélküliségi mutatója jóval a 22,3 százalékos uniós átlag fölött volt, addig 2020 végére ez az arány kevesebb mint a felére, 13,4 százalékra csökkent. A tagállami rangsorban Magyarország kilenc helyet lépett előre, most a kilencedik helyen áll. Az államtitkár felidézte: az elmúlt évtizedben

Magyarország két balti állam – Lettország és Észtország – után a harmadik legjobb teljesítményt nyújtotta az ifjúsági munkanélküliségi visszaszorításában.

Míg hazánkban 14,1 százalékpontos javulást mért az uniós statisztikai hivatal, addig az uniós átlag mindössze négy százalékponttal erősödött az elmúlt tíz évben.

A kedvező adatok ellenére sem dőlhetünk hátra, további erőfeszítésekre van szükség annak érdekében, hogy tovább könnyítsük, ösztönözzük a fiatalok munkába állását. Ennek egyik hatékony eszköze a gazdaság újraindítását célzó akcióterv részeként a 25 év alattiaknak nyújtott személyijövedelemadó-mentesség

– hangsúlyozta Bodó Sándor. Hozzátette: az intézkedéssel 2022-től változatlan bruttó bér mellett havonta több tízezer forinttal többet kapnak kézhez a fiatalok.