A rendkívül hideg, az erős havazás és a tornádók miatt hétfő óta több mint négymillió háztartás maradt áram nélkül Texasban, a hatóságok hét szövetségi államban – Texas mellett Alabamában, Oregonban, Oklahomában, Kansasban, Kentuckyban és Mississippiben – szükségállapotot hirdettek, 21 ember életét vesztette.
A legsúlyosabban Texast érintette a szokatlan hidegfront, ahol leálltak a gáz, szél és nukleáris energiával működő létesítmények,
és a helyi áramszolgáltató kénytelen volt a hálózat egyes részein időszakosan lekapcsolni az ellátást, hogy elkerülje a rendszer teljes összeomlását.
Ez különösen azért döbbenetes, mert itt több áramot termelnek, mint bármelyik másik szövetségi államban, kétszer annyit, mint a második helyen álló Floridában. Texas adja az amerikai olajtermelés 41 százalékát, a földgázénak pedig a negyedét. A hideg miatt azonban leálltak az olajfinomítók, ami tavaly január óta először a lélektani határt jelentő 60 dollár fölé nyomta a WTI hordónkénti árát.
Az emelkedés hamarosan a kutakon is megjelenik, a következő hetekben országszerte gallononként akár 15 centtel is nőhet az üzemanyag ára,
iparági szakértők szerint ugyanis a fagy elmúlta után még hetek is eltelhetnek, mire ismét helyreállhat a termelés. Az azonnali szállítású áram ára több mint százszorosára emelkedett Texasban.
A katasztrófa ugyanakkor elemzők szerint kiváló lehetőséget nyújt Joe Biden számára, hogy megvalósítsa infrastruktúra-fejlesztési, környezetvédelmi és a megújuló energiaforrásokat előtérbe helyező programját, mert világosan mutatja, hogy még az ország energiaközpontja számára is milyen következményekkel járnak a klímaváltozás okozta természeti csapások.
Texasban befagytak ugyan a szélturbinák is, ennek azonban az az oka, hogy az államban általában kellemes az idő, így ide a fagyra kevésbé érzékeny berendezéseket telepítenek, mint a jóval hidegebb északi államokban. Ez tehát nem nyomós érv a fosszilis energiahordozókat támogatók mellett, ráadásul a befektetői hangulat is változik az utóbbi időben az Egyesült Államokban,
az autóipar, a Wall Street, de még az olajipar egy része felsorakozott a megújuló energiaforrások mögé, és több milliárd dollárt szán az átállásra.
Pénz pedig nem csupán a befektetők kezében van. A járvány megfékezésére bevezetett korlátozások következtében és a jövőt övező bizonytalanságok miatt hatalmas összeg halmozódott fel az embereknél is.
A Goldman Sachs stratégáinak számítása szerint az amerikaiak 1500 milliárd dollárt takarítottak meg „kényszerűségből”, és ez az összeg az előrejelzések szerint év közepére, amikor talán ismét normálisan működhet a gazdaság, elérheti a 2400 milliárd dollárt is – ami majdnem megegyezik a teljes éves indiai GDP értékével.
Ennek egy részét az előrelátók befektethetik, a nagyobb hányadát azonban várhatóan elköltik majd, mihelyt biztosak lehetnek benne, hogy az oltási kampánynak köszönhetően a járvány legsúlyosabb szakaszának már vége.
Elemzők szerint az egész amerikai gazdaság talpra állását meghatározhatja, hogy mit kezdenek majd a pénzzel. Ha csak egy mérsékelt részét költik el, akkor támogatják vele a gazdaságot, ha azonban túl sokat, az áremelkedéshez vezethet, és arra kényszerítheti a jegybank szerepét betöltő Fedet, hogy a vártnál hamarabb emelje az alapkamatot.
A helyzetet pedig tovább bonyolítja a Biden által javasolt 1900 milliárd dolláros újabb mentőcsomag,
amelyet a demokraták készek akár a republikánusok támogatása nélkül is elfogadni a kongresszusban. Még Barack Obama gazdasági tanácsadója, Larry Summers is arra figyelmeztetett, hogy a csomag régóta nem látott inflációs nyomást okozhat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.