Egy százalék fölé nőhet az irányadó kamat

A tavasszal tapasztalható inflációs megugrás több mint 50 százalékos eséllyel épülhet be tartósan a fogyasztói árindexbe

– mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A gazdaság újranyitását követő kereslet-kínálati sokk miatt fellépő, gyorsabb drágulási ütemre az elsők között figyelmeztető szakértő rámutatott: elképzelhető, hogy a korlátozások feloldása után a piaci szolgáltatók magasabb árazással próbálják majd bepótolni a kiesett forgalmat, és ez ráadásul a megszokottnál nagyobb kereslettel párosulhat. Az elemző hozzáfűzte:

a gazdaságban történt árváltozást mérő GDP-deflátor jóval magasabb értéket mutat, mint a fogyasztói árindex, így az előbbi előbb-utóbb beszivárog az inflációba is.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a múlt héten ismertetett Inflációs jelentésében két, a pénzromlást erősítő forgatókönyvre is felhívta a figyelmet: a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés inflációs hatására már többször figyelmeztetett a jegybank, a legnagyobb veszély azonban az, hogy a tavasszal átmeneti hatások – rendkívül alacsony bázis, magas olajárak, a gazdaság újranyitása – következtében kialakult ideiglenes tényezők akár tartósan is beépülhetnek a fogyasztói árindexbe. A rövid távú inflációs pálya a második negyedév hónapjaiban széles sávban határozta meg az MNB várakozását, azonban az 5 százalék körüli fogyasztói árindexet is elképzelhetőnek tartja.

Az infláció magas szinten ragadásának kevesebb mint 50 százalék az esélye – hangsúlyozta Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója. A nyári hónapokban visszatérhet az infláció a 2–4 százalékos jegybanki célsávba, várhatóan 3–4 százalék között alakul. Ha mégsem így történne, és júniusban is érdemben 4 százalék felett marad a fogyasztói árindex, akkor az MNB változtathat a monetáris politikáján:

az alapkamathoz várhatóan nem nyúl, az az év végén is 0,6 százalék maradhat. A Palócz Éva szerint 370-es szinten alakuló euró-forint árfolyam mellett az egyhetes betét 0,9 százalékra emelésével reagálhat az inflációs helyzetre az MNB.

A magas inflációra a piacok tőkekivonással reagálhatnak, ami gyengítheti a forintot – hívta fel a figyelmet Virovácz Péter. A rövid hozamok 20 bázispontos emelkedését várják a második negyedév végéig, 2021 végére pedig 1,3 százalékos bankközi kamatokat áraz a piac. Az ING Bank elemzője szerint az egyhetes betéti kamat 1,2 százalékig kúszhat fel, ám ezt az év végére 1 százalékra mérsékelheti az MNB, az alapkamat pedig változatlan lehet 2021-ben. Ha az inflációs várakozások emelkednek, az nagyobb béremelésekhez vezethet, ami ár-bér spirált indíthat be, de ezt az MNB időben felismerheti, és felléphet ellene. Virovácz Péter szerint ha az első jelekre kamatemeléssel reagál a jegybank, megakadályozhatja a tovagyűrűző hatást, és elkerülheti a kereslet-kínálati súrlódás beépülését a fogyasztói árindexbe. A szakértő jövőre 2,8-3 százalékra mérséklődő inflációt vár.