EU-szankciók fenyegetik a vakcinagyártókat

Érthető azon európai uniós (EU) tagországok türelmetlensége, akik saját csatornákat keresnek a koronavírus elleni oltóanyagok vásárlására, de most együttes és határozott fellépésre van szükség az együttes beszerzés javítása mellett – mondta David Maria Sassoli, az Európai Parlament elnöke az állam- és kormányfők csütörtökön kezdődött kétnapos tanácskozása közben tartott sajtótájékoztatóján.

Miképp sikerülhet több oltóanyagot beszerezni, égető kérdés, hiszen Európa-szerte gyorsul a járvány, a kormányok sorban jelentik be a gazdaságbénító zárlatintézkedések szigorítását, a szavazók türelmetlensége nő, és Németország idén, Franciaország jövőre választásokat tart.

Miközben az Egyesült Államokban az elmúlt egy hétben napi átlag 89 adag vakcinát adtak be tízezer lakosonként és az Egyesült Királyságban 74-et, az EU-ban csak 22-őt,

miközben felmerült a panasz – amit a csúcs előtt Sebastian Kurz osztrák kancellár is hangoztatott -, hogy a közösen beszerzett vakcinákból nem arányosan részesülnek a tagállamok. Az elosztás lassúsága és az amerikainál kisebb költésgvetési támogatások miatt az eurózóna kilábalása a válságból két-három hónappal is elmaradhat Észak-Amerika mögött – írta jegyzetében Stephen Gallo, a BMO Capital Markets fő devizastratégája.

Sassoli egy konkrét megoldást említett: az EU felhasznál minden eszközt, hogy a gyártókat, akik a rendeléseknél lassabban szállítják a vakcinákat, a szerződések betartására kényszerítsék.

Egyes esetekben szankciókra is szükség lehet

– mondta, konkrétumok említése nélkül. Az Európai Bizottság még a csúcs előtt közölte – feszültséget teremtve a britekkel -, hogy véget vethet az EU-ban működő gyártók vakcinaexportjának azokba az országokba, ahol nagyobb az átoltottság, mint az unióban. (Az EU december 1. óta 77 millió adag vakcinát exportált – közölte a Twitteren csütörtökön Ursula van Leyen, az Európai Bizottság elnöke -, szemben a 88 millió adaggal, amit eddig kapott a rendeléseire.)

Ebbe a körbe az Egyesült Államok is beleesne, amely azt az elvet követi, hogy saját polgárai vakcinázását részesíti előnyben, és több tagállam is ellenezne ekkora szigort, ami a gyártási-ellátási láncokat is veszélyeztethetné. Ráadásul a gyártók ebben a rendszerben még mindig eladhatnák a termékeiket harmadik országoknak, hacsak Brüsszel nem nyúl egy még nyersebb eszközhöz: a készletek lefoglalásához. Joe Biden új amerikai elnöktől, aki később csatlakozik a videótanácskozáshoz, sokan azt várják, hogy találhat módot segíteni az EU-t a vakcinaellátás javításában.

A négynapos európai látogatását záró Antony Blinken csütörtöki interjúja a Euronewsnak jelezte, hogy a kétoldalú kapcsolatokban maradtak fájó pontok: az amerikai külügyminiszter megint sürgette, hogy Németország adja fel az orosz földgáz Nyugat-Európába szállítására épülő, majdnem befejezett Északi Áramlat 2 projektet. Ugyanakkor sok európai politikus sürgeti, hogy Brüsszel mielőbb rendeljen a Szputnyik V orosz vakcinából, amelynek átvilágítását még nem fejezte be az Európai Gyógyszerügynökség.

Orbán Viktor: Rá kell venni Brüsszelt a gyorsabb vakcinabeszerzésre

A nehéz brüsszeli járványhelyzet miatt videókonferencián találkoznak egymással az uniós tagállamok miniszterelnökei, előtte pedig a visegrádi országok vezetői ülnek össze egyeztetésre.