Év eleji megingás a hazai munkaerőpiacon

Tavaly év végéig igen ellenállónak bizonyult a magyar munkaerőpiac, januárban viszont már látható csökkenést mutatott a foglalkoztatottság, és értelemszerűen ilyen hosszú távon sem a kormányzati támogatások, sem az „üzleti modellváltás” nem tudják fenntartani a rendszeres üzletmenethez igazodó foglalkoztatási szintet – jelentette ki Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője, mi-után a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közölte:

az előző hónaphoz képest 97 ezerrel, a tavaly januárihoz viszonyítva pedig 55 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma.

A KSH a közleményében mindezt részben a koronavírus-járvány gazdasági következményének, részben szezonális hatásoknak tudja be. A munkanélküliek száma ezzel párhuzamosan 238 ezerre emelkedett, arányuk ismét elérte az 5 százalékot. A Takarékbank elemzője azt is hozzátette, hogy

a teljes bérkiáramlás várható csökkenése negatív hatást gyakorolhat az első negyedéves makrogazdasági teljesítményre is.

Jelentősen árnyalja azonban a képet a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) év eleji gyorsjelentése, amely a statisztikai hivatallal ellentétes megállapításra jutott. Mint írták,

az álláshelyek számában tartósan erős szezonalitás volt érzékelhető, ezért egyértelmű, a válság következményeként értékelhető tendencia nem volt kimutatható.

A szolgálat regiszterében januárban 298,7 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, ez a decemberihez képest mindössze 2,8 százalékos növekedés. Ahogyan arra az NFSZ közleményében is felhívták a figyelmet, az álláskeresők száma a tavaly júniusi 376,3 ezres csúcshoz képest tartósan 300 ezer alatt maradt.

A foglalkoztatottsági adatok továbbra is kedvező képet mutatnak: januárban 21 ezer új álláshely jött létre, a közfoglalkoztatottak száma 10 ezerrel csökkent, az itthonról külföldi telephelyre ingázók száma pedig 36 ezerrel lett kevesebb, így november–január átlagában a teljes létszám 4 millió 601 millió volt, 26 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Fontos azonban hozzáfűzni, hogy a kedvezőbb adatok mögött egy nemzetközi módszertanváltozás húzódik, amely a hazai munkaerőpiaci statisztikákat is érdemben módosítja: a korábban inaktívnak számító gyermekgondozási ellátások mellett otthon maradó, de a munkahelyükre később visszatérő nők mostantól gazdaságilag aktívnak számítanak, ami mindenképpen magasabb foglalkoztatottságot fog eredményezni a jövőben. Horváth András kiemelte, hogy a megszokott módon üzemelő ágazatokban továbbra is érezhető munkaerő-kereslet van, így az állásukat elvesztők eddig láthatóan találtak másik munkahelyet, még ha nem is feltétlenül az eredeti iparágukban.

A kormány munkahelyvédelmi intézkedései, a bértámogatások, az átmeneti adócsökkentések, a vállalati és lakossági törlesztési moratórium érdemben hozzájárulnak a munkahelyek megőrzéshez, ennek hatására a mostani munkaerőpiaci válság jóval kisebb kilengésű, mint az egy évtizeddel korábbi

– hangsúlyozta az elemző. A Takarékbank várakozásai szerint idén 4 százalék körüli lehet a munkanélküliség, a korlátozások további elhúzódása azonban erőteljesebb hatást gyakorolhat a munkaerőpiacra, ami a gyengébb számok irányába terelheti az adatokat – figyelmeztetett Horváth András.