Az eurózónában 6,8 százalékkal csökkent a GDP tavaly, így a magyar növekedési többlet megközelítette a 2 százalékpontot
– mondta a Világgazdaságnak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése az előző negyedévhez képest 1,4 százalékos növekedést mutatott 2020 utolsó negyedévében, az egy évvel korábbihoz viszonyítva 3,6 százalékkal csökkent a magyar GDP. A második becslés számait néhány tizeddel javította a KSH, a 2020-as visszaesés mértéke 5,1 százalékról 5 százalékra javult. Varga Mihály pénzügyminiszter hangsúlyozta:
a magyar gazdaság ellenállóbbnak bizonyult az uniós átlagnál, az EU-ban 6,4 százalékkal esett a GDP tavaly. A beruházási ráta 27,5 százalék volt, ami európai összehasonlításban kiemelkedő.
Varga Mihály azzal számol, hogy a gazdaság-újraindítási akcióterv támogatásával idén 4,5 százalékkal nőhet a teljesítmény.
Tavaly folytatódhatott a felzárkózás az uniós átlaghoz, ám idén már nem biztos, hogy így lesz – reagált lapunknak Matheika Zoltán, a Kopint-Tárki vezető kutatója. Az Európai Unió gazdasága átlagosan 4 százalékkal bővülhet 2021-ben, ami szinte megegyezik a Kopint-Tárki valamivel 4 százalék feletti prognózisával. A bázishatás következtében már a második negyedévben kiugró növekedés lehet, a tényleges talpra állás azonban inkább az év második felére várható. Matheika Zoltán felhívta a figyelmet:
a járvány okozta rendkívüli bizonytalanság miatt 3,5–7,5 százalékos sávban alakulhat az idei növekedés.
Török Zoltán szerint megmarad a növekedési előny, de a tavalyi 2 százalékpontot megközelítő mérték 2021-re 1 százalékpontra zsugorodhat. Míg az eurózónában 4 százalékkal, addig Magyarországon 5 százalékkal bővülhet a gazdaság. Az elemző 2022-ben 5,5 százalékos GDP-növekedést vár Magyarországon, ami a 3,5 százalékos eurózónás bővüléshez képest ismét nagyobb, 2 százalékpontos növekedési előny lenne.
Ha a járványügyi korlátozásokat hamar feloldják, és nem lesz szükség újabb szigorításra, akkor erőteljes, 4 vagy akár 5 százalékot meghaladó növekedés sem kizárt
– értékelte a KSH adatait a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági csoportjának vezetője. Ha viszont további, a gazdasági életet érintő korlátozásokat rendelnek el, vagy a meglévők feloldása sokáig elhúzódik, az a GDP, a költségvetés és a foglalkoztatás alakulásán ronthat – tette hozzá a szakértő. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője rámutatott: a kedvező tavalyi negyedik negyedéves adat miatt az áthúzódó hatás erősebb lehet a vártnál, ami a korábbinál magasabb GDP-előrejelzéssel járhat. Az ING Bank frissített előrejelzése szerint 5,4 százalékkal nőhet idén a gazdaság, ami azt jelenti, hogy az év végére akár ledolgozhatja a tavalyi visszaesést a gazdaság.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.