Megint összeomlott a líra

A télen egy jegybankelnök-cserével és sorozatos kamatemelésekkel Törökországnak sikerült visszatornásznia a lírát a rekord gyenge szintekről, de a török fizetőeszköz árfolyama hétfőn újra elszabadult, miután megint menesztették a központi bank vezetőjét. Az elemzők további vesszőfutásra számítanak a döntés után, ami csak néhány nappal követte a bank csütörtöki váratlan méretű, két százalékpontos kamatemelését.

Az sem kizárt, hogy az ország fizetési mérleg válság felé tart.

A rossz hírek folyama érintheti más feltörekvő gazdaságok devizapiacait is, bár az első reakció mérsékelt volt.

Miután szombaton Recep Tayyip Erdogan elnök meglepetésre leváltotta a csak négy és fél hónapja kinevezett Naci Agbal jegybankelnököt, a líra hétfőre virradóra 17 százalékot zuhant a dollár ellenében, 8,44-re. Később visszakorrigált 8 alá, de az elemzők arra számítanak, hogy az Agbal kinevezése előtti, 8,5-ön túli rekord gyenge szintek felé veszi irányt.

Az új elnököt, Sahap Kavcioglut, a kormányzó AKP korábbi parlamenti képviselőjét ugyanis az alacsony kamatok hívének tartják.

A lazább kamatpolitika a magas, februárban 15,61 százalékos éves szinten mért infláció elszabadulását jelentheti, a líra további gyengülése gondokat okozhat a magas devizakötelezettségekkel rendelkező hazai bankoknak, miközben a török fizetési mérleg hiánya méretes, a piaci beavatkozás pedig kilátástan, miután a jegybanki devizatartalék a korábbi intervenciók miatt nettó 11 milliárd dollárra, a GDP másfél százalékára apadt. A piaci szereplők számára tulajdonképp érdektelen, mit mond Kavcioglu, mivel a közgazdasági racionalitás ellenére az alacsony kamatokat támogató politikának alávetett jegybank elvesztette hitelességét – írta Ulrich Leuchtmann, a Commerzbank fő devizapiaci elemzője.

Az elemzők elkerülhetetlennek tartják a líra további mélyrepülését.

A gyengülés és az infláció ellen Törökország várhatóan a fogyasztói árak szabályozásával, és a tőkeáramlások akár drasztikus kontrolljával harcol. A Nemzetközi Valutaalap segítségére csak a hibás gazdaságpolitika beismerése és teljes fordulat esetén számíthatnának, amit Erdogan elnök várhatóan teljes erővel igyekszik majd elkerülni. Az ország azonban fizetési mérleg válság felé tarthat, amit jelen állapotában a bankrendszer a korábbiaknál is nehezebben viselne – írta Jason Tuvey, a Capital Economics feltörekvő piaci közgazdásza.

A líra zuhanása a menedékdeviza jen erősödéséhez vezetett, de a részvénypiacokra és a többi feltörekvő gazdaság devizaárfolyamaira gyakorolt nyomás rövidéletűnek bizonyult. A következő hónapokat tekintve azonban a török probléma hozzátesz egyet a már létező kockázati tényezőkhöz: az amerikai állampapír hozamok emelkedéséhez, a dollár erősödéséhez, és Európa esetében a koronavírus elleni vakcinázás elhúzódásához.

Sok európai bank ráadásul kitettségekkel rendelkezik Törökországban.

Kit Juckes, a Société Générale fő devizastratégája szerint ezzel nő a valószínűsége, hogy az euró az 1,19 körüli szintekről 1,5 irányába gyengüljön a dollár ellen. A bank tegnap közzétett negyedéves kitekintője szerint azonban a feltörekvő piaci devizák számára továbbra is az amerikai hozamemelkedés a fő rizikó. A forintot ugyanakkor vásárolni javasolták az euró ellenében, arra hivatkozva, hogy a magyar fizetési mérleg erős, és a gyors vakcinázási kampány hatására a következő hónapokban a gazdaság új lendületet vehet.

Repült a jegybankelnök, bezuhant a török líra árfolyama

A török líra árfolyama több mint 17 százalékot zuhant hétfőn hajnalban a devizapiacokon, miután Recep Tayyip Erdogan elnök leváltotta Naci Agbalt, a központi bank elnökét, korábbi tekintélyes pénzügyminiszterét.