Nő Magyarországon az adótudatosság

A március első hetében tartott hetedik Pénz7 eseménysorozat kapcsán A pénzügyi kultúra nagykövete címet kapta. Adóügyi államtitkárként nem furcsa, hogy a pénzügyi élet szereplői ismerik el a munkáját?

Gondolom, a nagyköveti cím annak tudható be, hogy évek óta önkéntesként részt vállalok a Pénz7 eseményeiben, minden évben magam is tartok órákat ennek a sikeres programnak a keretében, amelynek során évente csaknem 200 ezer általános és középiskolai diákot ismertetünk meg a pénzügyi és vállalkozói ismeretek valamely aspektusával. Kell-e mondanom, hogy a lakossági és a vállalkozói területen is kiemelten fontos az adótudatosság is. Ennek egyszerre része annak ismerete, hogy milyen adófizetési kötelezettségeink vannak, és mikor kell ezeket teljesíteni. A másik oldalon legalább ugyanilyen fontos az is, hogy tisztában legyünk azzal, vállalkozóként vagy magánszemélyként milyen kedvezményekre vagyunk jogosultak. A családok esetében például a családtámogatási rendszer nyújtotta kedvezmények között szép számmal találhatunk adópolitikai intézkedéseket. Hogy mást ne említsek, épp ezekben a napokban került a parlament elé a 25 évnél fiatalabbak személyijövedelemadó-mentességének részleteiről szóló szabályozás.

Sokan úgy vélik, erről még korai az általános és középiskolában beszélni, ám a megtartott órán az derült ki, hogy foglalkoztatja a fiatalokat, milyen lehetőségeik lesznek, ha munkát vállalnak.

Az idei Pénz7 egyébként a családi költségvetésről szólt, amelynek szempontjából szintén fontos, hogy tudatosan szervezzük a bevételeket és a kiadásainkat is, amelyek közé természetesen az adók is beletartoznak.

Az idei Pénz7-en digitálisan kapcsolódott be a tanórába. Okozott ez kihívást?

A mindennapi munkám során a pandémia miatt én is számos videokonferencián és meetingen vettem részt, számomra ez nem okozott különösebb gondot. A diákoknak sem volt probléma becsatlakozni az órákba, ők már egyébként is a digitális térben élnek. Szerencsére a társadalom jelentékeny részének nem idegen a digitális ügyintézés sem. Ezt mindennél jobban mutatja, hogy az elmúlt négy évben csaknem egymillióval csökkent azoknak a magánszemélyeknek a száma, akik papíralapú személyijövedelemadó-bevallást adtak be.

Míg a 2016-os adóévről a bevallások majdnem 36 százaléka így érkezett, tavaly kevesebb mint 12 százaléka, ráadásul a bevallások alig 1 százalékát készítették úgy, hogy kézzel töltötték ki a hagyományos bevallási csomagban lévő nyomtatványt.

A 617 ezer papíralapú bevallásból 560 ezer a nyomtatványkitöltő programmal készült, de azokat kinyomtatva küldték be. A digitalizációs vívmányok közé sorolom, hogy az adófizetés nagy része digitálisan zajlik az adóhatóságnál. Az ügyfelek átutalással és bankkártyával is teljesíthetik a befizetéseiket, és az adóhatóságtól a visszatérítések, visszautalások is döntően bankszámlára érkeznek. Az elektronikus fizetés tényleg sokkal egyszerűbb, biztonságosabb.

Ha már készpénzmentesség: mennyire vált be az online kasszák mellé januártól megkövetelt elektronikus fizetés?

Kevesebb mint három hónappal az intézkedés bevezetése után korai arról beszélni, hogy hány helyen tettek eleget a szabályozásnak, és hány helyen nem. A pandémia első hulláma megmutatta, hogy van a szabályozónál nagyobb erő is: a fogyasztói akarat. Sokan a fertőződéstől való félelmükben kezdték el vásárlásra is használni a bankkártyájukat, ám miután rájöttek, hogy az elektronikus fizetés milyen kényelmes és biztonságos, már nem akarnak lemondani róla. Ennek kapcsán a kereskedők számára a szabályoknál nagyobb motiváló erőnek tartom azt, ha majd a vevőik kényszerítik ki, hogy tegyék lehetővé számukra az e-fizetést, ellenkező esetben elpártolnak az adott bolttól. Érdemes kitérni az intézkedés gazdaságfehérítő hatására is. Ugyanis

minden elektronikus fizetés könyvelt, lekövethető tranzakció, ezért a kereskedő nem teheti meg, hogy nem üti be a pénztárgépbe az adott tételt, mert az azonnal szemet szúr a revizornak.

Tehát minél gyakoribb lesz az elektronikus fizetés a kereskedelemben, annál jobban tisztul a gazdaság. Ezen egyébként már az online pénztárgépek bevezetése is nagyot lökött, az online számlázás pedig még inkább visszaszorítja a szürkegazdaságot. Az online számlázás a három hónapos, szankciómentes időszak után, az idén április elsejétől válik teljessé, akkortól már az összes számlát látja az adóhivatal. Az online számlázás kiteljesedése és az elektronikus fizetés általánosabbá válása segíthet abban, hogy tovább csökkenjen az Európai Bizottság által nyilvántartott áfarés, azaz a költségvetésből kieső áfabevétel mértéke. Ennek aránya 2010-ben még 22 százalék volt, 2019-re pedig – az EU-ban példátlan ütemben – 6,6 százalékra mérséklődött. Ez a lakosságnak is érdeke, mert a kormány csak akkor tud a továbbiakban is élni az adócsökkentés lehetőségével, ha azt az adót, amelyet betervezett, be is tudja szedni.