A járvány sem enyhített a fegyverkezési versenyen

A koronavírus-világjárvány ellenére 1981 milliárd dollárra nőttek tavaly a világ országainak katonai összkiadásai, ami 2,6 százalékos növekedés az előző évihez képest, ismét rekord a hidegháború óta eltelt években – írta hétfőn közzétett jelentésében a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI).

A legtöbbet katonai célra az Egyesült Államok, Kína, India, Oroszország és Nagy-Britannia költött,

együtt az összes kiadás 62 százalékát. Kína már 26. éve költött folyamatosan többet ilyen célra, mint egy évvel korábban.

„Biztonsággal kijelenthetjük, hogy a világjárványnak nem volt jelentős hatása a globális katonai kiadásokra” – mondta Diego Lópes da Silva, az intézet fegyver- és katonai kiadásokat vizsgáló programjának egyik kutatója.

Pedig az intézet tavaly éppen azt jelezte előre, hogy a járvány miatt nem várható további növekedés, a kormányok a várható gazdasági nehézségek miatt valószínűleg kénytelenek lesznek visszavágni kiadásaikat. A világ bruttó hazai terméke (GDP) 4,4 százalékkal csökkent tavaly 2019-hez képest. Vagyis a katonai kiadások aránya világátlagban nagyobb lett a nemzeti GDP-ken belül: 0,2 százalékponttal, 2,4 százalékra nőtt.

A 2009-es pénzügyi világválság óta ez volt a legnagyobb növekedés.

A tendencia ellenére voltak olyan országok, amelyek kifejezetten a tervezett katonai kiadásokból csoportosítottak át pénzt a járvány elleni védekezésre, mint például Chile és Dél-Korea. Mások – köztük Brazília és Oroszország – sokkal kevesebbet költöttek, mint eredetileg tervezték, noha így is többet, mint egy évvel korábban. És voltak olyan országok – mint például Magyarország –, amelyek „a pandémiára adott gazdasági újraindítási tervük részeként” növelték meg katonai kiadásaikat – hangsúlyozta Lópes da Silva.

Az Egyesült Államok tavaly 778 milliárd dollárt költött védelmi célra – ami a globális kiadás 39 százaléka –,

2019-ben pedig 732 milliárdot, ami 4,4 százalékos növekedés – emlékeztet a Reuters összefoglalója. A tavalyi volt a harmadik egymást követő év, amelyben Washington többet költött az előző évinél, míg korábban hét éven át folyamatosan csökkentette kiadásait. Alexandra Marksteiner, a SIPRI-jelentés egyik készítője azt mondta: az amerikai kiadásnövekedés mögött valószínűleg az áll, hogy Washington veszélyt érez az olyan stratégiai versenytársak felől, mint Kína vagy Oroszország.

Tavaly a NATO 12 tagországa költötte GDP-je legalább 2 százalékát védelemre – amit a szervezet célul is tűzött ki tagjai számára –, míg 2019-ben csak 9 ilyen tagország volt.

Eurómilliárdokba kerül a német afganisztáni misszió

Nem volt olcsó mulatság az utóbbi két évtizedben fenntartani a katonai egységet.