A Zöldek győzelme megmozgatná a piacokat

Nagy hatással lesz a piacokra a szeptemberi német parlamenti választás, amely egyben az Angela Merkel kancellárral fémjelzett korszak végét is jelenti. Az ING elemzői szerint az erőviszonyok érzékelhető megváltozása jelentős átrendeződést hozhat Európa legnagyobb gazdaságának vezetésében, s ebből a piacok is profitálhatnak. A szakértők alapvetően a CDU–CSU népszerűségének további esésével és a Zöldek erősödésével számolnak. Felidézik, hogy amíg Armin Laschet, a CDU elnöke és Markus Söder bajor miniszterelnök politikai vitát folytatott, lekörözte őket Annalena Baerbock, a Zöldek esélyes kancellárjelöltje, aki új színt vihet Berlinbe. Megfigyelők szerint

most sok minden adva van ahhoz, hogy olyan ember vegye át a kancellári feladatokat, akinek nincs érdemi politikai múltja, és aki elődeitől eltérő gazdaságpolitikát folytathat.

Az ING szakértői a CDU–CSU és a Zöldek koalícióját tartják valószínűnek, és hangsúlyozzák, hogy ez a politikai felállás jót tenne a piacoknak és végső soron az eurónak is. Biztosra veszik, hogy egy ilyen színű vezetés – hasonlóan a tengerentúli Biden-adminisztrációhoz – szívesen nyúlna fiskális gazdaságösztönző programokhoz, és serkentené a beruházási aktivitást.

A Zöldek kormányzópárttá válása esetén nagy változás jöhet a német kötvénypiacon is. A szakértők nem hisznek abban, hogy a német hozamoknak kivételesen alacsony szinten kell mozogniuk az elkövetkező években. A járványidőszakban a kormány nem a piaci eszközök alkalmazását, hanem a fiskális lazításokat preferálta. Közben az Európai Központi Bank (EKB) eszközvásárlásai jelentősebbek voltak, mint a német kibocsátások, ami a német eszközök mínuszba fordulásához vezetett.

Az állami befektetések egészségesebb szintre történő visszaemelése és az ezzel járó növekedés segítheti a jövőben a Bund-hozamok emelkedését.

Az új német koalíció minden bizonnyal szorosabb európai integrációra törekedne, a helyreállítási alapok is nagyobb figyelmet kaphatnának, így végső soron vélhetően nőnének az uniós országok költségvetési kiadásai is. Ráadásul az esetleges további adósságfinanszírozás miatt még többen fordulnának a biztonságos kötvénypiacok felé, így emelkedhetnének a hozamok is. Az integráció következtében csökkenhetnének a tagállamok közti különbségek, a kötvénykibocsátók hozamszintjei is közeledhetnének egymáshoz, ami szintén a német kötvények hozamnövekedését okozná.

Ilyen környezetben pedig számos befektető a biztonságos német államkötvénypiac felé fordulna, és nem a nagyobb hozamot kínáló kockázatosabb országok piacán lavírozna. Ezzel egy időben tehermentesülne az EKB is, és megkezdhetné a kamatemelést. Az ING elemzői szerint azt biztosra lehet venni, hogy az új német kormány merőben máshogy áll majd a piacokhoz, mint a mostani.

Az euró számára is kedvező lenne az irányváltás, a lazább fiskális és szigorúbb monetáris politikai irány erőt adna a közös valutának, s ebből az egész EU profitálna.

A lazább fiskális politika a régió gyorsabb növekedését segítené, és javítaná tőkevonzó képességét. Ennek egy része részvényvásárlásokban mutatkozna meg, a befektetők már mostanáig is növelték a részvények arányát a portfóliójukban, és ha esetlegesen sor kerül Bund-eladásokra, akkor a trend csak erősödhet – jelzik előre az ING elemzői. Az őszi voksolásig, ha a Zöldek jól szerepelnek a közvélemény-kutatásokon, az euró erősödése várható, év végén egy euróért 1,25 dollárnál is többet kellene adni.

Irányváltást vár a németeknél a Saxo Bank is. Azt írják, hogy

a Zöldek előretörésével várhatóan növelik majd a környezetvédelmi kiadásokat, csökkentik az adósságfékszabályokat is, leállítják az Északi Áramlat 2 gázvezeték építését, amely Oroszországból hozná a földgázt.

A Zöldek hatalomra jutása esetén magasabb állami kiadásokat, eladósodást, illetve adóemeléseket vizionálnak.