BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Fellépés az adóparadicsomok ellen

Megvalósulni látszik az egységes globális társaságiadó-rendszer terve, miután a Biden-adminisztráció visszaültette a tárgyalóasztalhoz az amerikai felet. Korábban Washington volt a fő oka annak, hogy nem jött létre a megegyezés.

Az OECD 135 országa már tavaly kész modellel állt elő a multinacionális vállalatok megadóztatására, ennek része a globális minimumadó és annak szétosztása az egyes országokban elért eladások alapján. Az évtizede húzódó tárgyalásoknak egyebek között az céljuk, hogy a rendkívül jövedelmező amerikai technológiai óriások és az európai luxustermékgyártók a működési területükön fizessék meg a társasági adót, és ne tudják áthelyezni adóparadicsomokba.

Így elérhető lenne, hogy arányosan kivegyék részüket a közterhekből, amelyek a járvány idején – a számukra is segítségül nyújtott gazdaságélénkítő csomagok miatt – jelentősen megnövekedtek.

Az Egyesült Államok az általa előterjesztett javaslattal – mint a Financial Times birtokába került dokumentumból kiderül – némileg módosítana a korábbi elképzeléseken. Eszerint csak a legnagyobb és legjövedelmezőbb vállalatokra vonatkoznának az új szabályok, szektortól függetlenül, a bevétel szintje és a haszonkulcs alapján. Valószínűleg körülbelül száz vállalatról van szó, köztük az amerikai technológiai óriásokról és más multinacionális cégekről.

Fotó: Shutterstock

Az OECD tavalyi terve két fő pillért tartalmazott, ezek továbbra is megmaradnának, bár jelentőségük módosul az amerikai javaslatban. Az első, hogy a multinacionális vállalatok globális nyeresége utáni adóbevétel egy részét szétosztanák azok között az országok között, amelyekben az ügyfeleik élnek, függetlenül attól, hogy honnan értékesítenek. Ez alapvető elvi elmozdulás a jelenlegi rendszertől, amelyben a társasági adót a társaság bejegyzett székhelyén kell megfizetni. A reformnak ez a része nem hozna többletbevételt, de a beszedett adókat szétosztaná az egész világon – biztosítva, hogy például

a Google, az Amazon és a Facebook több adót fizessen Európában és a fejlődő országokban, valamint hogy a Louis Vuitton vagy a Mercedes-Benz többet fizessen az Egyesült Államokban. Az amerikai fél a terveknek ezt a részét úgy alakítaná ki, hogy a nagy technológiai vállalatoktól származó adóbevételek nagyobb arányban kerüljenek vissza az Egyesült Államokba.

A második pillér a globális minimális társaságiadó-kulcs bevezetése lenne, amelyet minden multinacionális vállalatnak fizetnie kellene, függetlenül attól, hogy hol található a székhelye. Így ha egy vállalat egy adóparadicsomban van is bejegyezve, más országoknak jogukban állna a globális minimumig adókat beszedni, megszüntetve ezzel az adóparadicsomi előnyt. Az amerikai fél elsősorban a minimális adókulcs bevezetésében érdekelt, ezért határozott állásponttal állt elő, amely szerint azt 21 százalékban kell meghatározni.

Az Egyesült Államoknak két szempontból is fontossá vált a megegyezés. Egyrészt a válság előtérbe helyezte azt a problémát, hogy a nagy technológiai vállalatok többsége – köztük például az Amazon – egyáltalán nem vagy csak igen csekély összegű adót fizet be az amerikai költségvetésbe.

Ezt a közterhek növekedése mellett az teszi még kirívóbbá, hogy többségük rekordszintű nyereségre tett szert a válságban. Az OECD-ben megkötött megállapodás lehetővé tenné a Biden-adminisztráció számára, hogy megemelje az amerikai vállalatokra kivetett társasági adókat, de közben nem kellene tartania attól, hogy székhelyüket vagy nyereségüket máshova helyezik át.

A másik fő ok, amiért visszatértek a tárgyalóasztalhoz, hogy megállapodás nélkül az egyes országok – és ezzel főként az európaiak fenyegetnek – továbbra is egyoldalúan lépnének fel, például digitális szolgáltatási adók kivetésével. Ez viszont az Egyesült Államok szerint tisztességtelenül diszkriminálja az amerikai vállalatokat. Pascal Saint-Amans, az OECD adóügyi vezetője az Egyesült Államok javaslatait a békés megoldás felé tett lépésként üdvözölte.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.