Hat százalék feletti növekedés jöhet a következő években
Az ipar 8–9 százalékponttal támogathatja a bővülést az idei második negyedévben a Takarékbank elemzői szerint.
R. P.
2021.04.21, 10:29
Megosztom a cikket
Az idén 6,6, jövőre 6,7 százalékkal nőhet a bruttó hazai termék (GDP) Magyarországon
– mondta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. A korábbi növekedési trendhez azonban még nem térünk vissza a legoptimistább forgatókönyv szerint sem, a 2019. év végi GDP-szintet az idei harmadik negyedévben érhetjük el.
Az ipari termelés 16 százalékkal bővülhet, mely az építőiparral együtt bő 25 százalékát adja a GDP-nek, így 4 százalékpontot adhat a növekedéshez. Az információkommunikáció, a pénzügyi szolgáltatások szintén jól teljesíthetnek.
A munkanélküliség a leállított szektorok újraindításával megszűnhet, munkaerőhiány alakulhat ki, ami jelentős béremeléssel járhat.
Fotó: Getty Images
Az idei második negyedévben erőteljes felpattanás lesz, ami döntő részben az iparnak köszönhető, csak bázishatás miatt 65–70 százalékos bővülés várható áprilisban, ezen belül a járműgyártás 400 százalékkal nőhet. Az ipar 8–9 százalékponttal húzhatja a GDP-t április–júniusban. A szolgáltatások is kezdenek kijönni a mély vízből, már pozitív lehet a GDP-hez való hozzájárulás. Az év második felében az ipar – bázishatás miatt – kevésbé húzhatja a növekedést,
a szolgáltatások viszont jelentős bővülést mutathatnak.
A felhasználási oldalon a beruházások és a nettó export erősek lesznek, a lakossági fogyasztás viszont visszafogott maradhat, a helyreállás kevésbé valószínű. Amennyiben mégis felfut a fogyasztás, akkor 7–8 százalék közötti GDP-bővülés is elképzelhető.
Az év második felében léphet a jegybank
Az infláció 5 százalék lehet májusban – húzta alá Suppan Gergely. A fogyasztói árindexre jellemzően felfelé mutató kockázatok hathatnak:
Az üzemanyagárak április–májusban 3 százalékponttal nyomják meg az inflációt. Az üzemanyagárak másfélszeresére emelkedhetnek, a kategória a
6 százalékát teszi ki a fogyasztói kosárnak.
A nyitás után a szolgáltatások inflációja kilőhet, a szektorból távozó munkaerő miatt ár-bér spirál kialakulása is lehetséges.
A fémalapanyagok ára jelentősen nő, különösen a zöldgazdaság fő alapanyagának számító réz drágul.
A takarmányárak drágulása a hústermékek, tojás és tejtermékek árában csapódhat le.
A gabonaárak gyors emelkedése a pékárut drágíthatja.
A dohánytermékek az adóemelés miatt növelik a fogyasztói árindexet, április–májusban 3 százalékpontos a hatása.
Annyi ársokk éri a gazdaságot egyszerre, hogy az jelentős kockázatot jelent – húzta alá a Takarékbank elemzője. Ezek ugyan a Magyar Nemzeti Bank hatáskörén kívüli tételek, azonban mégis inflációs rizikóval járnak. Az 5 százalék feletti csúcs után 4 százalék felett ragadhat, akár 4,5 százalék közelében alakulhat. Az adószűrt maginfláció alatta marad a fogyasztói árindexnek, ennek ellenére a célsáv feletti inflációt számon kérhetik a jegybankon.
Az MNB egyelőre nem emel kamatot, ősszel lehetséges kisebb kiigazítás, ami az egyhetes betéti kamattal történhet. Amennyiben nem tér vissza a célsávba az infláció, akkor elképzelhető egy 15 bázispontos alapkamat-emelés. A gazdaság gyors felpattanása esetén van esély arra, hogy bekövetkezzen a szigorítás.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
