Elemzők szerint 2020 és 2025 között mintegy négyszeres e-kereskedelmi forgalomnövekedés várható az Oroszországi Föderációban (OF). A New-retail.ru
úgy véli, hogy a globális járványhelyzet, a bezártság évekkel a tényleges pandémia lecsengése után is meghatározza, előmozdítja majd az internetes adásvételt.
A legnagyobb forgalmú oroszországi e-kereskedelmi vállalkozás, a lábbelivel, ruházati cikkekkel kereskedő Wildberries tavaly 223,5 milliárd rubeles (csaknem hárommilliárd dolláros) bevételre tett szert internetes értékesítéseiből.
A cég hatalmas erővel terjeszkedik. Már a 2000-es évek elején felbukkant a volt szovjet tagköztársaságokban, Kazahsztánban, Kirgizisztánban, Örményországban. Aztán a 2020-as krízisévben megjelent az EU-ban is – Lengyelországban, Szlovákiában, Németországban –, valamint Izraelben. Ott van mindenütt, ahol nagyobb orosz kolóniák élnek. Tavaly szeptemberben Ukrajnában is nyitott.
A legnagyobb orosz e-kereskedelmi vállalkozások között van az állami vasúttársaság (RZSD), a légicégek közül az Aeroflot, az S7, valamint a tartós elektronikai fogyasztási cikkekkel boltoló M. Video-Eldorado, a Citilink és a DNS.
A Jandeksz (Yandex) internetes keresőoldal és a legjobb oroszországi hitelintézetnek tartott Szberbank közös vállalkozása, a Beru (nevezték az orosz Amazonnak is) még meredekebb, de hamar megtörő karriert futott be. Míg 2018-ban csak az 52. helyen állt, addig 2019-re beverekedte magát az első tíz közé (9. helyezett a listán).
Tavaly viszont a Szberbank kiszállt a Beruból,
amely felvette a Jandeksz-Market nevet. A Forbes
szerint „két, egymástól nagyon különböző vállalati kultúra” csapott össze sikertelenül – a Jandeksz beruházónak, pénzeszsáknak tekintette a bankot.
Pedig a Beru egy év alatt 849 százalékkal növelte forgalmát, amely 2019-re 27,7 milliárd rubelesre nőtt.
Azért is érdekes a történet, mert jelez egy irányzatot. Az OF nehézsúlyú szupervállalatai, mint amilyen a Jandeksz vagy a Szberbank (Szber), kinyújtották csápjai-kat az elektronikus kereskedelem irányába – amelyet a múlt esztendő bezártsága, a koronavírus-válság az egész világon fellendített. A Beru felíveléséhez hozzájárult, hogy különféle kedvezményekkel lojális „vásárlómagot” épített fel maga körül. A másik tényező: kihasználva a két nagy háttérvállalkozás rendelkezésére álló tőkét, infrastruktúrát épített ki, nagy súlyt fektetett a marketingre és bővítette árukínálatát.
Kiheverve a megrázkódtatást, a Szber ez év áprilisának közepén továbblépett: megvásárolta az InSales cég 80 százalékos tulajdonjogát. Utóbbi társaság egy olyan központi platformot üzemeltet, amely igazgatja-irányítja az online kereskedelmi vállalkozásokat. A Szberbanknak 2,5 millió jogi személy partnere van, ezek döntő hányada kis- és középvállalat. Ezeket akarja bekapcsolni az InSales platformjába, amely átfogja a teljes internetes kereskedelmet, az elektronikus piacokat, a közösségi portálokat, a reklámtevékenységet, más „e-kirakatokat”.
Az alapvetően tartalomkezelő rendszereket (CMS-szoftver) működtető InSales kész akár többnyelvű internetes áruházakat kínálni klienseinek. (Ideértve az árukatalógust, a blokkokat, a menüt, a rendelések történetét követő szisztémát, továbbá az önálló blogszekciót. Fenntartja a vállalkozó netes áruházát is. Ennek havi tarifája ötezer árucikknél 1590, tízezernél 2790, húszezernél 5190 rubel.) A társaság az OF-en kívül Kazahsztánban és más volt szovjet tagállamokban is aktív.
Oda kell figyelni a kínai Alibaba oroszországi leánycégére, az AliExpress Russiára is. Igaz, ez a vállalkozás „csak” 136 százalékos forgalomnövekedést ért el tavalyelőtt az előző évhez mérten. Ugyanakkor az AliExpress még az orosz piac „belakásával” van elfoglalva. Toborozza a viszonteladókat – 2019 végére a számuk meghaladta a tízezret. A társaság legnagyobb előnye a háttere: az OF-ben másfél millió különféle (kínai) terméket ajánl a vásárlóknak.
Tavaly a koronavírus-járvány miatt megugrott a gyógyszerforgalom, a vásárlások mértéke, ami Oroszországra is érvényes.
A Vedomosztyi tudósítása felhívja a figyelmet az orvosságok, egészségügyi cikkek robbanásszerűen növekvő online kereskedésére. Erre jó példa az Apteka.ru
gyógyszereket forgalmazó site, amely az OF-ben működő Katren kereskedelmi vállalkozáshoz tartozik. Az Apteka.ru a 2018-as 13. pozícióból 2019-ben előrerukkolt a 7. helyre, és a térhódítása tavaly is folytatódott. A készítmények internetes értékesítése terén az első fél évben mintegy 25 milliárd rubeles forgalmat bonyolított le, ezzel a nagy online gyógyszerkereskedők sorában is meghatározó pozícióra tett szert. Ezen időszaki gyógyszereladása nagyobb volumenű volt, mint ebben a kategóriában az utána következő kilenc cégé együttvéve.
A társaság a megrendelés után átlagosan hét órán belül kiviszi a vásárlónak a terméket. Az előzetes felmérések szerint Oroszországban a múlt esztendő első felében a netes gyógyszer-értékesítés 63,8 milliárd rubelesre nőtt, és a bevételek a második fél évben még inkább bővültek, úgyhogy a teljes évi eladások értéke meghaladhatta a 120-130 milliárd rubelt.
Ennek a forgalomnak a háromnegyedét a legnagyobb online gyógyszerkereskedések adták, azaz – mint az Apteka.ru esetében láttuk – a piac széthúzódott; a legnagyobbak, a tőkeerősek előretörtek.
Hatalmas a nyomás az OF kormányán, hogy a pandémia miatt rugalmasan alkalmazkodjon a helyzethez, támogassa a világhálós adásvételt. Az AKIT, az internetes kereskedőcégek szervezete sürgette a hatóságokat, hogy legalizálják a receptköteles készítmények online történő beszerzését – írta a Kommerszant napilap. Az AKIT tagjai a legnagyobb e-kereskedők. Artyom Szokolov, a szövetség elnöke szerint az ország teljes gyógyszerforgalmának több mint a felét a receptköteles termékek teszik ki. Az OF pénzügyminisztériuma megígérte, hogy július 1-jéig kidolgozza az ezen produktumok online megrendelését szabályzó törvénytervezetet.
Megjelent a Figyelő 2021. április 22-i számában.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.