Nyugat-Európa helyett az USA lehet a követendő példa a digitalizáció terén

Magyarországon a felzárkózáshoz a magasabb termelékenységű szektorokat kellene fejleszteni, különösen a digitalizáció terén lehetne nagyot lépni előre – mondta a Világgazdaságnak Székely P. István, az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságának főtanácsadója az uniós konvergenciáról szóló könyvének bemutatóján.

Nem a lemaradó nyugat-európai központok, hanem az Egyesült Államok lehet a példa, hiszen ma San Francisco és Seattle környékén vannak a világ vezető digitalizációs központjai.

Továbbá nem a mostani vezető digitalizáció elérésére kell törekedni, annál magasabb fejlettség feletti célt kell kitűzni. Vonzó környezetet kell kialakítani az innovatív vállalatoknak, amelyek akkor lehetnek ténylegesen sikeresek, ha belekezdenek a vagyonfelhalmozásba. Takács Előd, a Nemzetközi Fizetések Bankjának fejlődő piacokkal foglalkozó közgazdásza rámutatott:

Magyarország csak akkor érheti el az Európai Unió fejlettségi szintjének 90 százalékát, ha kitör a közepes jövedelműség csapdájából.

Ez a bravúr már sikerült Írországnak és Olaszországnak. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára hangsúlyozta: a korábbi út nem járható, új módszert kell találni a gyors felzárkózáshoz. Az unió hasznosságát mutatja, hogy míg 2009-ben a magyarok az egyik legelutasítóbbak voltak az EU-val szemben – 30 százalékos elfogadottsággal –, addig 2019-re az egyik legelfogadóbbak lettek, csaknem 90 százalékkal.

Az intézményrendszer fejlődése nagymértékben segítette a 2004 óta csatlakozó országok felzárkózását – hívta fel a figyelmet Székely P. István. A négy déli uniós országban viszont romlott az intézményrendszer működése, majd az átlagoshoz képest relatíve csökkent az egy főre jutó GDP. A szakértő szerint

fontos, hogy a gazdasági felzárkózást társadalmi felzárkózás kövesse, ezt leginkább a pénzügyi és a nyugdíjrendszer képes közvetíteni.

Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke arról beszélt, hogy a 2008-as válságban megbillent a makroegyensúly, megbontva a megtakarítások és a beruházások egyensúlyát is. Ezt – a devizahitelezéssel együtt – a gyenge intézményrendszer nem tudta kezelni. Az uniós fiskális szabályok azért nem működhetnek jól, mert a költségvetési politika szabályozása nem elég, erre a külső egyensúlyi mutatók szabályozása sokkal alkalmasabb. Surányi György szerint ma a hazai intézményrendszer a fenntarthatóból a fenntarthatatlan felé mozdul el.