Sok még a kérdőjel a hazai iparpolitikában

Egyelőre elfelejthetjük, hogy az ipar eléri a bruttó hazai termékben a 30 százalékos részarányt.

Ahhoz ugyanis, hogy ezt a célt 2030-ig teljesítsük, az ipari hozzáadott értéknek évente 4 százalékponttal magasabb ütemben kell nőnie, mint a GDP.

Mindezt egy olyan időszakban, amikor az ipar fontos területei erős piaci versennyel küszködnek, a klímaválság miatt pedig nem az ipari tevékenység drasztikus növelésére, hanem inkább az átalakítására lenne szükség bizonyos termékek, termékvonalak felfuttatásával, más területek gyors leépítésével – mondta a Világgazdaságnak Matheika Zoltán, a Kopint-Tárki vezető kutatója.

A kormány bő tíz évvel ezelőtt hirdette meg az újraiparosítást, azzal a határozott céllal, hogy Magyarország az egyik legiparosodottabb ország legyen az Európai Unióban. A 2016-os Irinyi-terv 2030-ig megvalósítandó célként tűzte ki a 30 százalékos arány elérését a bruttó hazai termék vonatkozásában.

Matheika Zoltán rámutatott, hogy

az ipari hozzáadott érték GDP-részesedése egyáltalán nem nőtt 2010 és 2020 között: ellenkezőleg, a 2020. évi 20,5 százalék alacsonyabb a 2010. évi 21,7 százaléknál.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a visegrádi országokkal összevetve Magyarország ugyan lemaradt a hozzáadott érték dinamikájában, ám alapvetően nincs nagy különbség az említett mutató tekintetében: Lengyelországban csak kismértékben nőtt, Csehországban és Szlovákiában pedig némileg csökkent az ipar részesedése 2010 és 2020 között.

Idén jelentősen meg fog emelkedni az ipar súlya a bruttó hazai terméken belül a tavalyi visszaesést követően – mondta lapunknak Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. A szakember emlékeztetett:

tavaly az ipar 6,1, míg a GDP 5 százalékkal esett. Idén azonban már robusztus, 16 százalékos emelkedésre van kilátás, ami jóval magasabb, mint a bruttó hazai termék várható növekedése.

Suppan Gergely szerint a következő években ismét növekedhet az ipar részesedése, ha a korábban bejelentett kapacitásnövelő beruházások termőre fordulnak. Példaként említette a Mercedes-gyár bővítése mellett a BMW debreceni és az SK Innovation iváncsai beruházását, amelyek várhatóan érdemi hatással lesznek a kibocsátás felfutására.

A dél-koreai cég által felépítendő akkumulátorgyárral kapcsolatban Matheika Zoltán megjegyezte, hogy az elektromobilitás térfoglalása ugyan folyamatban van, de az arra való átállásról még korai lenne beszélni, az pedig beláthatatlan, hogy mikorra lesz az új járművek legalább fele elektromos meghajtású, és ezen belül mi lesz Magyarország szerepe.

A szakértő attól is tart, hogy ebben a folyamatban nem a visegrádi országok lesznek úttörők. Erre utal, hogy a Volkswagen is egy anyaországi üzemben, Zwickauban állt át elsőként az elektromos autók gyártására.

Ám azt is hozzátette, hogy a járvány nyomán egyelőre nem lehet számítani nagyon nagy átrendeződésre az ipari termelési láncokban, de ha ilyesmire sor kerül – mint például bizonyos tevékenységek Ázsiából való visszatelepítése –, annak az egész térség a nyertese lehet.