Visszatérhet a magas nyomású gazdaság

Hogyan értékeli a magyar gazdaság 2020-as teljesítményét?

A tavalyi év első negyedében 2 százalék felett bővült a bruttó hazai termék (GDP) Magyarországon, ám éves szinten 5 százalékkal csökkent a koronavírus-járvány miatt.

A szolgáltató szektor talpra állása egy negyedévvel, míg az ipar fellendülése két negyedévvel hamarabb következett be, mint a tavalyi első fél évben vártuk.

A hazai GDP változása 2020-ban kedvezőbb volt az EU 6,2 százalékos és az eurózóna 6,6 százalékos visszaeséséhez képest. A legnagyobb fejtörést a második negyedéves GDP-előrejelzés okozta, mert akkor még nem álltak rendelkezésünkre azok az adatok, amelyek a járvány első hullámának gazdasági hatásait számszerűsítették. Nagyon bizonytalan időszak volt, gyakorlatilag sötétben tapogatóztunk, minden elemzői tudásra, érzékre szükség volt a megfelelő előrejelzés elkészítéséhez. Büszke vagyok a Danube Capital makroelemzőire és ágazati elemzőire, az ő vízióik, javaslataik, gondolataik alapján tudtuk úgy finomhangolni a második negyedéves előrejelzésünket, hogy végül az egész éves előrejelzésünkkel is a dobogó tetejére kerültünk.

Mit várnak erre az évre? Mely ágazatok húzhatják a gazdaságot?

Ezt az évet is a koronavírus-járvány és annak hatásai dominálják, tehát azt is, hogy mikor lesz újranyitás, hogyan indul be a gazdaság.

Mi azt várjuk, hogy 2021. június-júliusban lesz teljes a hazai újranyitás, a részleges pedig már el is indult.

Előrejelzési pályánkon 2021-ben 5,6 százalékos, 2022-ben pedig 5,9 százalékos gazdasági növekedésre számítunk. Ebben a két fő katalizátor a fogyasztás és a beruházások felpörgése. Ez utóbbi tavaly még esett, de az idén a privát beruházások mellett az uniós projektek is lendületet vesznek várakozásunk szerint. Magyarország tavaly növelte exportpiaci részesedését, ez pedig az idei kivitelt is érdemben támogathatja.

Ebben az évben az építőipar lehet ismét húzóágazat.

Az ipari termelés éves összevetésben – a bázishatások miatt – áprilisban és májusban nagyot ugorhat. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar válságállónak bizonyult, és az idén is a tavalyihoz hasonló teljesítményt várunk. A turizmust viszont az év első felében továbbra is korlátozások sújtják. A szigorúbb, illetve a hosszabb lezárások is letörik a járványgörbét, de a gazdaság teljesítményére drasztikus a negatív hatásuk, ezt már a tavalyi második negyedévben is láttuk. A járványkezelés és a gazdaság működése közötti egyensúly fenntartása figyelhető meg a gazdaság nyitásánál Magyarországon és nemzetközileg egyaránt. Várhatóan fennmarad az egyensúlyozás az egészségügyi ellátórendszer kapacitásai és a gazdaság működtetése között, annyival azonban jobb a helyzet, hogy nagyobb mennyiségben érhető el a vakcina, az átoltottság terén pedig Magyarország európai és régiós viszonylatban is jól áll.

Matolcsy György arról beszélt nemrég, hogy az idén a magyar gazdaság a kanyarban előzhet. Van erre esély?

Várakozásunk szerint a hazai GDP az idén erősen, 5,6 százalékkal nő, jövőre pedig 5,9 százalékkal, mivel élénkül a beruházási és a fogyasztási dinamika. Az eurózónában a nemzetközi intézmények erre az évre 3,9–4,4 százalékos gazdasági növekedést várnak, azaz a hazai gazdasági növekedés kilátásai kedvezők. A vállalatok innovációja, versenyképességük növelése is hat a magyar gazdaság felzárkózására.

A laza monetáris politikai kondíciók globálisan és Magyarországon is fennmaradnak az idén, ez pedig támogatja a növekedést az olcsó hiteleken és ösztönzőprogramokon (NHP Hajrá!, NKP) keresztül.

A hazai vállalkozásoknak jó lehetőségük van arra, hogy új beruházásokkal hatékonyabb termelési struktúrát, beszállítói-értékesítési hálózatot alakítsanak ki, továbbá ütőképesebbé váljanak hazai, régiós és globális szinten. Ez nagy lépés lehet a fenntarthatóbb gazdasági struktúra felé.

Elképzelhető a válság után több felminősítés is – ahogy erre már volt példa –, ha megvalósul a Pénzügyminisztérium középtávú finanszírozási terve?

Tavaly szeptemberben a Moody’s a magyar adóskockázati besoroláshoz kapcsolódó kilátást stabilról pozitívra javította, ami a jövőben várható felminősítésre utal. Ám a Moody’s ezzel lényegében csak a többi hitelminősítőhöz zárkózna fel, mert a befektetésre ajánlott kategória legalsó fokán (Baa3) tartja a magyar adósbesorolást, egy kategóriával alacsonyabban, mint az S&P és a Fitch. Az utóbbi kettő stabil kilátással tartja Magyarország BBB szintű, befektetésre ajánlott kategóriájú besorolását. Az idén viszont az S&P és a Fitch is kivárhat.

A várhatóan kedvező makrogazdasági adatok és a csökkenő adósságráta a következő években kikövezheti az utat a pozitív kilátásnak, majd Magyarország felminősítésének is.

A pozitív kilátás bejelentését általában egy-két éven belül követi újabb felminősítés.

A jegybankot az egyik irányból az inflációs nyomás, a másikból a gazdaság talpra állításának támogatása motiválhatja. Melyik motiváció az erősebb?

Az elmúlt években lényegében a jegybanki toleranciasávban mozgott az infláció, s ez lehetővé tette a magas nyomású gazdaságpolitika működtetését.

Az év eleje óta globálisan és regionálisan is emelkedtek az inflációs várakozások, illetve a fogyasztói árak. Előrejelzésünk szerint az idén a hazai infláció kisebb-nagyobb megszakításokkal tartósan a jegybanki toleranciasáv felső, 4 százalékos határa felett marad. Bár kommunikációja alapján a jegybank jelenleg átnéz ezeken a folyamatokon, hosszabb távon a magasabb infláció megnehezíti a gazdaságpolitikai eszköztár minél szélesebb körű alkalmazását és a tartósan alacsony kamatkörnyezet fenntartását.

A válság után visszatérhetünk a magas nyomású gazdaságpolitikához, vagy más irányt veszünk?

A koronavírus nyomán számos kísérletet látunk, a járvány miatt a költségvetési költekezés jelentősen megemelte az államadósságot, aminek fenntarthatóságát a modern monetáris elmélettel igazolják. Mindez azonban csak az infláció kordában tartása mellett lehetséges.

Az alacsony infláció a magas nyomású gazdaságpolitika elengedhetetlen eleme, ezért a döntéshozók továbbra is az alacsony fogyasztói árindex mellett kötelezhetik el magukat.

A hazai gazdaságpolitikai szereplők továbbra is kiemelt célként tekintenek az innováció, a digitalizáció és a zöldgazdaság hármasára, amely érdemben hozzájárulhat a vállalkozások versenyképességének növeléséhez és ezáltal a hazai gazdaság szintlépéséhez.