A beruházási ráta 28,5 százalékra nőhet

A forrásbőségnek és az árak emelkedésének hatására az idén tovább nőhet a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított beruházási ráta – mondta a Világgazdaság kérdésére Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője.

A fejlesztések 10 százalék feletti ütemben bővülhetnek, így 3 százalékponttal húzhatják a GDP-t, igaz, a jelentős importigény miatt a nettó növekedési hatás ennél alacsonyabb – tette hozzá a szakértő. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a fejlesztések 10 százalék feletti növekedésére számít, akár 15 százalékos bővülés is elképzelhető.

A második negyedévben már növekedhet a szektor, a harmadik negyedévben pedig 15–20 százalékos ugrás is elképzelhető. Az elemző hozzáfűzte: a jól alakuló vírushelyzet a második fél évben meghozhatja a beruházási kedvet, ami 2022-ben is kitarthat. A 2022-es költségvetés tervezetében 3153 milliárd forint hazai felhalmozási költségvetéssel számolnak, amelyben a legnagyobb tétel az 550 milliárdos beruházási alap, ezenfelül a legtöbb forrást – mintegy 358 milliárdot – lakásépítési támogatásokra fordítanak.

A jövő évi büdzsé a GDP-arányos beruházási ráta 28,5 százalékra emelkedésével kalkulál. A Magyar Nemzeti Bank valamivel magasabb, 28,8–29,2 százalékos beruházási rátával számol 2022-re.

Elsősorban az építési fejlesztések húzhatják a szektort, a digitalizáció folytatása tartósan magasan tarthatja a beruházások szintjét – hangsúlyozta a K&H Bank vezető elemzője. Az állami építések stabilan magas szinten alakulhatnak, míg a vállalkozásoknál előfordulhatnak kilengések – már tavaly is az állami szféra húzta a szektort. Németh Dávid emlékeztetett: a múlt évben jól alakultak az informatika, az ingatlanok, az oktatás és az egészségügy fejlesztései, míg a vendéglátás, a szálláshely-szolgáltatás és a szállítás-raktározás lemaradó ágazat volt. Regős Gábor egyértelműen az építőipart emeli ki a költekezés nyerteseként, a kapacitáskorlátok azonban problémát okoznak.

A szektornak egyszerre kell kielégítenie az állami útépítések, a lakásépítések és a vállalati beruházások felfutó keresletét. A Századvég divízióvezetője felhívta a figyelmet: a céges beruházásoknál jelentős lehet a gép- és a bútorbeszerzés, ezek azonban importigényes fejlesztések.

A beruházások felgyorsításának érdekében a beruházási alap 550 milliárd forintos forrásához speciális feltételekkel lehet hozzájutni – olvashatjuk a 2022-es költségvetési javaslatban.

A beruházási alap a tartalékok közé sorolt összeg, amely nem közvetlenül finanszírozza a fejlesztéseket, hanem a minisztériumok projektjeihez biztosít fedezetet. Az alap forrásait oktatási, egészségügyi, közlekedési, kulturális, szabadidő és sport, turizmusfejlesztési, egyházi, illetve környezetvédelmi területen használhatják fel.

A tartalékok egyébként 881 milliárd forintot tesznek ki a 2022-es előirányzatban, ami előreláthatóan GDP-arányosan 1,5 százalék feletti tartalékot jelent, az elmúlt években a tartalékokat jellemzően beruházási célokra használták fel.

A költségvetési javaslat leszögezte: a fejlesztések magas szintje a termelőkapacitások jelentős bővülését vetíti előre, ami dinamikus kivitelt biztosíthat, és az otthonteremtési program 2021–2022-ben is jelentős lakóingatlan-fejlesztéseket eredményezhet.