A tavalyi, közel két számjegyű növekedés után az idén mérsékeltebb bérdinamikára van kilátás, a gazdaság újraindulásával és a munkaerőhiány visszatérésével azonban jövőre ismét jelentősen emelkedhetnek a fizetések.
Jövőre is folytatódhat a bérfelzárkózás, bár már nem akkora ütemben, mint a korábbi években
– mondta a Világgazdaságnak Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke.
A parlamentnek benyújtott jövő évi költségvetési törvényjavaslatból ugyanis kiderült, hogy az idén ugyan lassul a bérdinamika, a 7 százalékos bruttó emelkedés után jövőre már 7,7 százalékkal növekedhetnek a keresetek.
A reálbérek növekedési üteme a 2021-es megtorpanás után 2022-ben ismét gyorsulhat, elérve az 5 százalékot. A szakszervezeti vezető hozzátette, hogy a 2016-ban megkötött hatéves bérmegállapodás ugyan csak jövőre jár le, azonban az abban vállalt 40 százalékos reálbér-emelkedés már tavaly teljesült.
az idén ugyan csak 3–4 százalék közötti növekedésre van kilátás, de ez még mindig érzékelhető kategória
– hangsúlyozta a munkástanácsok elnöke.
Az Európai Bizottságnak elküldött konvergenciaprogram szintén úgy kalkulál, hogy a béremelkedések üteme 2021-ben átmenetileg mérséklődhet, ám a konjunktúra visszatértével ismét lendületet kaphat. Ezt támogatja, hogy a korlátozások feloldása után a szolgáltatások iránti növekvő kereslet az érintett ágazatokra is jótékonyan hat. Bár a kormányzati tervek alapján a korábbi, közel két számjegyű ütem után az idén és jövőre is mérsékeltebb reálbér-növekedésre van kilátás, de nincs kizárva, hogy a valós számok kedvezőbben alakulnak.
Palkovics Imre megemlítette, hogy
a munkáltatók számítanak a szociális hozzájárulási adó csökkentésére, ennek azonban feltétele, hogy 6 százalékos reálkereset-bővülés valósuljon meg a versenyszférában.
Erre pedig jó esély van, legalábbis a konvergenciaprogramból arra lehet következtetni, hogy a kormány nem csak jövőre tervezi csökkenteni a munkaadókat terhelő adót. Az Európai Bizottságnak elküldött dokumentumban ugyanis azzal számol, hogy erre két alkalommal kerülhet sor, ami a jövő évi költségvetésben már tervezetten megjelent, így a fő kérdés, hogy az idén bekövetkezik-e az, amit a munkaadók és a szakszervezetek is régóta szorgalmaznak.
A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke kiemelte, hogy bár az idei első negyedévben nem volt meg a feltétele az adó mérséklésének, de a második negyedévben minden elemző jelentős növekedést prognosztizál, épp ezért úgy látja, komoly esély van arra, hogy a kormány átgondolja az idei csökkentést. A bérdinamika ezzel újabb támaszt kaphatna, az év eleji bérmegállapodásban a vállalkozói érdekképviseletek ígéretet tettek arra, hogy ebben az esetben tovább emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum összege.
Palkovics Imre jelezte, hogy a vendéglátóiparban súlyos munkaerőgondokkal küzdenek, és a járvány előtt külföldön dolgozó magyar munkavállalók jelentős része a határok megnyitásával várhatóan visszatér a nyugat-európai munkaerőpiacra.
Ezek mind olyan tényezők, amelyekből arra lehet következtetni, hogy továbbra sem állhat le a bérdinamika, különben kiáramlik a munkaerő
– tette hozzá.
A Magyar Nemzeti Bank tavaly hasonló következtetésre jutott, szerinte tíz év alatt meg kellene duplázni a reálbéreket, különben az a veszély fenyeget, hogy beleragadunk a közepes jövedelmi helyzet csapdájába.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.