Az ipar lehet az idei GDP zászlóshajója

Márciusban 16,5 százalékkal nőtt az ipari termelés 2020 azonos időszakához képest – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. A feldolgozóipar gerincét adó járműgyártás 28,1 százalékkal nőtt egy év alatt. A második legmeghatározóbb ágazat, az akkumulátorokat is magukban foglaló villamos berendezések gyártása 37,3 százalékkal emelkedett. A KSH jelentése szerint az idei első negyedévben 4 százalékkal nőtt az ipari termelés.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője arra számít, hogy az ipar 0,7 százalékpontot adhat az idei első negyedéves bruttó hazai termékhez (GDP). A szektor teljesítménye tovább javult január–márciusban 2020 október–decemberéhez képest. A szakértő szerint

az idei második negyedévben 30-40 százalékkal bővülhet a termelés, és 8 százalékponttal húzhatja felfelé a GDP-t, az április–júniusi gazdasági növekedés pedig a 14-15 százalékot is elérheti.

Az idén a külső kereslet – többek között az Egyesült Államok gyors növekedése – támogathatja a magyar ipar teljesítményét, a második fél évben 8-10 százalékkal emelkedett a termelés, így 2021 egészében 16 százalékkal nőhet a szektor. Suppan Gergely hozzáfűzte:

az ipar 3,5 százalékponttal húzhatja a GDP-növekedést, amely 6,6 százalék körül alakulhat az idei évben.

Matheika Zoltán, a Kopint-Tárki vezető kutatója szerint az ipar az idei első negyedévben 0,8 százalékkal támogathatja a GDP-növekedést, a termelés 2021 egészében 10 százalékkal nőhet.

Biztató jel, hogy az ipar kibocsátása márciusban meghaladta a 2019-es szintet, és az első negyedév felülmúlta a 2020-as teljesítményt – mondta a Világgazdaságnak Lakatos Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) társelnöke. A trendeket azonban csak akkor láthatjuk, amikor a járvány átmeneti hatásai kifutnak.

A feldolgozóipari alapanyaghiány – fémek és műanyagok –, az elektronikai alkatrészek hiánya és a globális szállítási kapacitás szűkössége miatt sok a kielégítetlen megrendelés.

Az MGYOSZ társelnöke arra számít, hogy a helyzet rendeződése után, az év második felében dinamikus növekedés jöhet. A felvevőpiacok jó állapotának köszönhetően alapvetően optimisták a vállalatok. Lakatos Péter hozzáfűzte: a cégek leginkább a munkaerőhiányt, az erősödő inflációt és az esetleges nemzetközi kamatemeléseket látják veszélyforrásnak. Suppan Gergely szerint

a villamos berendezések gyártása lehet az ipar motorja a következő időszakban, ami beszállítókat is vonzhat Magyarországra.

A járműgyártás továbbra is az egyik legmeghatározóbb ágazat maradhat, és az ehhez kapcsolódó szektorok – gumigyártás, fémipar – szintén meghatározók lehetnek. A szakértő rámutatott: a szórakoztatóipar és a konferenciák újraindulása után felfuthat az alkalmi ruhaneműk iránti igény, ami jó lehetőség a magyar textilipar számára.

Óriási pluszban az olasz ipar

Magyarországon – Lengyelországgal holtversenyben – a harmadik legnagyobb ipari növekedést mérték márciusban – derült ki az Eurostat összesítéséből. Az olasz termelés valósággal kilőtt, mintegy 37,7 százalékkal nőtt egy év alatt, a szlovák ipar 24,5 százalékkal, míg a magyar és a lengyel termelés egyaránt 16,3 százalékkal bővült. Az euróövezetben 10,9 százalékkal nőtt a szektor, az unió egészében 11 százalékkal emelkedett az ipari teljesítmény. Suppan Gergely rávilágított: míg Olaszországban márciusban, Magyarországon áprilisban lökték mélypontra az ipart a koronavírus miatti leállások, így az idei negyedik havi adat jókora ugrást jelezhet, a járműiparban akár több száz százalékos lehet a felfutás, ami a nullaközeli bázisnak tudható be.