Brüsszel asztalán a magyar helyreállítási terv

Egészségügyre, oktatásra és környezetbarát közlekedésre fordítaná a legtöbb pénzt Magyarország az uniós helyreállítási alapból, és csak azokat a forrásokat hívná le, amelyeket nem kell visszafizetni – írta pénteki lapszámában a Magyar Nemzet.

A lap emlékeztet, az Európai Bizottságnak két hónapja van arra, hogy értékelje a magyar kormány által benyújtott tervet, amely alapján Magyarország felhasználná a helyreállítási és ellenálló képességi eszköz forrásait. A vissza nem térítendő támogatásból és hitelből álló uniós alap azért jött létre,

hogy segítsen mérsékelni a tagállamokban a koronavírus-járvány társadalmi és gazdasági következményeit.

A magyar terv fő eleme az egészségügyi rendszer fejlesztése, erre a források 34,1 százalékát fordítaná a kormány.

Olyan beruházások, megoldások valósíthatók meg, amelyek hozzájárulnak az egészségben eltöltött évek meghosszabbításához, a betegutak lerövidítéséhez. Környezetbarát közlekedés megvalósítására a keret 25 százalékát, az oktatási rendszerek fejlesztésére a 20,4 százalékát költenék el. A keret többi részét a körforgásos gazdaság kialakításának elősegítésére, továbbá a legelmaradottabb települések felzárkóztatásának gyorsítására fordítanák.

A kormány a hitelkeretet egyelőre nem kívánja felhasználni – ahogy a tagállamok többsége sem -, erre 2023-ig van lehetőség.

A cikkben kitérnek arra is, hogy a helyreállítási alap mellett a jelenlegi hétéves uniós költségvetési ciklusban – 2018-as áron számítva – több mint tízezer milliárd forint uniós pénz áll rendelkezésre a kohéziós forrásoktól az agrártámogatásokig.