Az egyik legforróbb téma a pénzügyi piacokon a világon végigsöprő inflációs hullám, és erre a hónapokkal ezelőtt fellángolt tűzre tettek rá több lapáttal a kedden Ázsiában és Európában publikált adatok, miután az amerikai csővezetéket ért kibertámadás már az óceán túloldalán is újra előhozta az aggodalmakat, a részvényárak – főképp a technológiai papírok – eséséhez vezetve a Wall Streeten, majd egyes ázsiai piacokon is. A pán-európai STOXX 600 index a keddi rekordmagas szintről vonult ma vissza, a keddi korai kereskedésben 1,6 százalékot vesztve, mert a frankfurti, párizsi és londoni papírok is zuhantak, főképp a technológiai, az utazási és a bányászati szektorokban.
Az emelkedő infláció elvben magasabb kamatokat jelenthet, ami nem jó ómen a vállalati nyereségességet és a részvényértékeltségek számára.
A kedden közzétett adatok szerint a világ második legnagyobb gazdaságában, Kínában a nyersanyagárak szárnyalása következtében nekilódult a termelői árindex: áprilisban 6,8 százalékkal emelkedett éves alapon a márciusi 4,4 után, ami meghaladta a Bloomberg 6,5-es elemzői konszenzusát. Bár a kínai gazdaság rég lerázta a pandémia okozta gyengeséget, a lakossági kereslet még mindig mérsékelt, és a fogyasztói árindex az egyszázalékos elemzői előrejelzésnél is valamivel kevesebbet, 0,9 százalékot emelkedett. A januári 0,3 százalékos esés óta azonban töretlenül emelkedik, és az elemzők szerint a magas termelői árak előbb-utóbb átgyűrűznek a fogyasztói árakba is, hiszen ránehezülnek a vállalkozások marzsaira.
A kérdés, hogy ezt a nyersanyagárakon keresztül importált inflációt a világ egyik legnagyobb exportőre milyen mértékben adhatja tovább akár külföldön is az áruin keresztül.
A két árindex közti különbség sebes szűkülése hatással lehet az üzleti bizalomra is – írta Hao Zhou, a Commerzbank elemzője. Ilyen azonnali hatás ma egyelőre nem látszott, a kínai CSI 300 részvényindex négynapos esés után 0,6 százalékkal feljebb zárt, mivel a termelőiár-emelkedés azt is jelzi, hogy a gazdaság megőrizte lendületét – írta a Reuters. Mindenesetre még csak most jön az az inflációs hullám, amit várhatóan a globális félvezetőhiány gerjeszt – jegyezte meg Iris Pang, az ING kínai főközgazdásza. A hűtő- és mosógépek, a tévék, laptopok és autók árai már áprilisban emelkedtek Kínában, és a csiphiány – ami egyes előrejelzések szerint 2022-ig vagy akár 2023-ig is eltarthat – más termékek árait is felfelé hajthatja – írta jegyzetében. A kínai kormány már egy hónappal ezelőtt aggodalmát fejezte ki, hogy jelentősen megugorhat az infláció.
Bár a világ legfontosabb inflációs adata, az amerikai csak szerdán esedékes, a kedden Európában közzétett számok is egyértelmű jelzéseket adtak arról, hogy az árak felfelé tartanak a világban.
Németország nagykereskedelmi árindexe tíz éve nem ugrott akkorát éves alapon, mint áprilisban: az emelkedés üteme a márciusi 4,4 százalékról 7,2-re gyorsult, főképp a nyersanyagárak elszállása miatt, miközben az élő állatok árindexe 10,9-es esést mutatott. A cseh infláció a márciusi 2,3 százalékról 3,1-re, héthónapos csúcsra ugrott, a jegybank 1–3 százalékos célsáv felé, alátámasztva a várakozásokat, hogy a bank már az idén elkezdheti rekordalacsony kamatai emelését.
A magyar inflációs ráta eközben 3,7-ről 5,1 százalékra, nyolcéves csúcsra nőtt, bár a maginfláció 3,1 százalékon kényelmesen a jegybanki 2–4 százalékos célsávon belül maradt. A korábban közzétett lengyel adatok szerint náluk áprilisban 4,3 százalékra szökhetett fel az infláció a márciusi 3,2-ről.
A nagy európai gazdaságok szerdán várhatóan szintén emelkedő inflációs számokat jelentenek. Ami a szerdán délután esedékes amerikai adatot illeti, jelentős megugrás várható az áprilisi 2,6 százalékhoz képest, és az inflációs nyomáshoz a napokban hozzátehetett a Colonial Pipeline olajvezeték elleni kibertámadás hatása. Az amerikai inflációs várakozás a már hétfőn közzétett adat szerint áprilisban 3,4 százalékra pörgött fel, ami a legmagasabb adat 2013 áprilisa óta. A hetekben a Federal Reserve sikerrel mérsékelte a várakozásokat, hogy már a közeljövőben elkezdheti visszafogni a monetáris enyhítést eszközvásárlásai mérséklésével, ezért nem folytatódott az amerikai állampapírhozamok év eleji emelkedése és a dollár erősödése.
Azt, hogy a várhatóan magas áprilisi inflációs adat előtt újabb eladási hullám induljon az állampapírpiacon, előre kivédte, hogy a múlt héten kiábrándító munkaerőpiaci adatok jöttek ki az USA-ban.
Ezeket az adatokat azonban sok tényező torzíthatta – írta reggeli jegyzetében Jim Reid, a Deutsche Bank fő hitelstratégája. A bank elemzése szerint a munkaerőpiac oldaláról is inkább inflációs jelzést ad, hogy a szándékos munkahelyelhagyások aránya az Egyesült Államokban elérte a járvány előtti szintet, ami a munkavállalók erős alkupozícióit jelzi.
A nyersanyagárak emelkedése egyébként kedden folytatódott. A cukor és a nikkelárak két hónapos csúcsot értek el, a fűtőolaj ára öt hónapos csúcs közelében mozgott, a vasérc és az acél árai pedig rekordot ütöttek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.