Kilátásban van az újabb országos munkaerőhiány

Azt elmúlt 5-6 évben megötszöröződött a külföldi munkavállalók száma Magyarországon.

A koronavírus átmenetileg megakasztotta a növekedést, de már elindult a munkaerőpiaci visszarendeződés. A munkaerő iránti kereslet összességében még nem érte el a járványhelyzet előtti szintet, és szektoronként is eltérő képet mutat a piac, de már vannak olyan területek, ahol újra munkaerőhiány van. Így például nincs elég ember az élelmiszer- és a feldolgozóiparban, bizonyos kereskedelmi területeken, és a nyáron várható nyitással, a balatoni turizmus beindulásával újabb több ezer emberre lesz szükség hirtelen. Mindezek alapján a nyolc országban jelen lévő, Magyarországon piacvezető Prohuman szakemberei szerint

hamarosan újra szükség lesz külföldi munkaerőre a hazai kereslet kielégítéséhez.

„Ha csak a környező országok statisztikáit nézzük, jól látszik, hogy elsősorban az ipari és termelő szektorok nagy arányban építenek a vendégmunkásokra. Csehországban például minden hatodik munkavállaló vendégmunkás, azaz nagyjából a dolgozók 15 százaléka. A vírus előtti időkben ez a szám Magyarországon nagyjából százezer fő volt, ami a teljes hazai foglalkoztatási palettát figyelembe véve jelentős arány, és sokan közülük munkaerő-kölcsönző vállalatokon keresztül dolgoztak” – mondta el Juhász Csongor, a piacvezető munkaerő-kölcsönző és HR-szolgáltató Prohuman ügyvezető igazgatója.

Mint írták, a szakember szerint tévhit, hogy a külföldiek elveszik a magyarok elől a munkahelyeket. Rámutatott, a munkaerőhiányos időkben a vendégmunkások voltak azok, akik nélkül egy-egy szektor annyira súlyos munkaerőhiánnyal küzdött volna, ami már a termelés megállításával fenyegetett. Ezeken a területeken a külföldi munkások segítettek abban, hogy megmaradjon sok száz vagy ezer magyar munkahely.

Hiszen ha egy cég tartósan azzal szembesül, hogy képtelen megfelelő mennyiségben és minőségben munkaerőt találni, sok esetben a bezárás mellett dönt, és átköltözteti az üzemet egy ilyen szempontból jobban teljesítő országba. Ez különösen igaz lehet az olyan szektorokban, mint amilyen az autó- vagy feldolgozóipar, amelyek a magyar gazdaság fő mozgatórugói.

Ha korábban nem lettek volna külföldi dolgozók, akkor teljes ágazatok kerülhettek volna bajba.

Persze nagyon fontos, hogy a folyamat jól kontrollált, valamint átlátható legyen, és csak oda hívjunk vendégmunkásokat, ahol már lényegében kimerült a hazai munkapiaci tartalék. Csalóka a mostani helyzet, hiszen a számok azt mutatják, hogy hirtelen jelentős munkaerőtöbblet jelentkezett, azonban ez csupán a látszat. Azok az emberek, akik a járvány miatt kényszerből váltottak munkát – elsősorban is az olyan bezáró szektorokból, mint a vendéglátás vagy a turizmus –, a nyitással együtt nagyon gyorsan vissza fognak térni eredeti szakmájukhoz, itthon vagy külföldön. Őket pedig valahogyan pótolni kell majd” – szögezte le Juhász Csongor. A naponta 10 ezer embert foglalkoztató vállalat vezetője hozzátette:

Ebben a versenyben pedig Magyarország az osztrák, cseh, német, lengyel, horvát, szlovák területeken működő vállalatokkal küzd az unión kívüli országokból érkező dolgozókért, és hátránnyal indulunk.