Négy százalék feletti növekedés várható

Reális a konvergenciaprogram makropályája, a Századvég az idén 4 százalékos, jövőre 5,1-es növekedést vár – válaszolt a Világgazdaság kérdésére Regős Gábor, az elemzőintézet makrogazdasági csoportjának vezetője. A hét végén közzétett konvergenciaprogram 2021-re a bruttó hazai termék (GDP) 4,3, jövőre 5,2 százalékos bővülésével kalkulál, 2025-ig pedig legalább 4 százalékossal. A Pénzügyminisztérium decemberi makrogazdasági elemzésében erre az évre még csupán 3,5 százalékos GDP-növekedést prognosztizált, a jövő évi kilátásokat 0,2 százalékponttal, 5,2.re rontotta. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője lapunknak hangsúlyozta:

a konvergenciaprogram számait már korábban is körvonalazták a kormányzati megszólalásokban, várhatóan a kedden benyújtandó 2022‑es költségvetés is ezeket a számokat tartalmazza.

A deficitcél változhat, mert a Költségvetési Tanács (KT) azt javasolta a kormánynak, hogy mérsékelje a fiskális expanziót, ugyanis a költségvetési költekezés inflációs folyamatokat indíthat el. A szakértő szerint az idén a GDP akár 4,5 százalékkal is nőhet, ami fiskális mozgásteret adhat a kormányzatnak.

A konvergenciaprogramban szereplő államadósság lényegesen magasabb annál, mint amit a deficit és a növekedés indokolna

– mutatott rá a K&H Bank elemzője. Ennek számos oka lehet, a legvalószínűbb a költségvetésen kívüli hitelek szerepe, de az államadósság előfinanszírozása is hozzájárulhatott a nagy kötvénykibocsátással, továbbá a forintárfolyam elszállása vagy állami intézmények adósságrendezése. Németh Dávid szerint a jövő év végén csaknem 2 százalékponttal kisebb lehetne a GDP-arányos államadósság. Akkorra a PM decemberben még 2,6 százalékpontos adósságleépítéssel számolt, így a GDP-arányos államadósság 78,2 százalék lenne, míg a konvergenciaprogram 79,3 százalékkal kalkulál. Regős Gábor felhívta a figyelmet:

a kormány rendkívül laza hiánypályával számol, de a tényleges költségvetési egyenleg kormánydöntés lesz.

Az adósságpálya reális, a korábbinál magasabb állományban szerepe van annak, hogy a kormány nagyobb hiánnyal kalkulál, mint decemberben. Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója korábban lapunkkal már közölte: számított arra, hogy a jövő évi hiány nagyobb lesz, mint amekkorát a decemberi makrogazdasági jelentés tartalmaz. A kormánynak megvan a lehetősége a spórolásra, de a spórolás nem valószínű az uniós szabályok ideiglenes felfüggesztése miatt. A Kopint-Tárki előrejelzése laza fiskális politikával számol a következő évekre, az adósságráta 2022 végére a GDP 80 százalékáig csökkenhet.

Beruházásokra fordítják az EU-s pénzt

Az uniós helyreállítási alapból a GDP 3,76 százalékának megfelelő forrás érkezhet, ennek túlnyomó részét beruházásokra költhetik a konvergenciaprogram szerint. Regős Gábor úgy véli, a betervezett projektek is megvalósulhatnak, így a források nem adhatók hozzá egy az egyben a beruházási rátához, az előrejelzések ezekkel már részben kalkuláltak. Ám kérdés, hogy mennyire lesznek hatékonyak az ­uniós pénzből megvalósuló beruházások, és okoz-e áremelkedést a pénzbőség az egyébként is kapacitáshiánnyal küzdő építőiparban.

Elégedett a valutaalap

A Nemzetközi Valutaalap 2021. április 20. és 30. közötti éves gazdaságpolitikai konzultációja szerint a magyar hatóságok gyorsan és határozottan reagáltak a járvány okozta válságra – tette közzé a jegybank. A valutaalap megfelelőnek tartja a válságra adott monetáris politikai válaszokat. A versenyképesség fokozottabb erősítése hozzájárulhat a gazdaság strukturális átalakításával, a demográfiai és éghajlati kihívásokkal járó kockázatok leküzdéséhez.