A 2022-es büdzsé az újraindítás költségvetése, a tavaszi benyújtás pedig egyike azoknak a biztos pontoknak, amelyek hozzájárulnak az újrainduláshoz – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a jövő évi költségvetés tervezetét bemutatva az Országgyűlés szerdai ülésén.
A tárcavezető kiemelte:
a jövő évi költségvetés középpontjában a gazdaság-újraindítási akcióterv áll, amely a modern Magyarország történetének legnagyobb gazdasági programja.
Az akcióterv végrehajtása lehetővé teszi, hogy mindenki, akit a járvány nehéz helyzetbe hozott, talpra tudjon állni – jelentette ki.
Megfogalmazása szerint, ez azt jelenti, hogy a költségvetés eszközeit is felhasználják, hogy
mindenki, aki elveszítette a munkahelyét, vissza tudja azt szerezni, vagy új munkahelyet kaphasson, továbbá minden vállalkozó, akinek be kellett zárnia az üzletét, újra tudja indítani azt, sőt lehetőség szerint tovább tudja fejleszteni.
Varga Mihály hangsúlyozta: a családok és a vállalkozások támogatása, a munkahelyteremtő beruházások megvalósítása, valamint az egészségügy és a felsőoktatás fejlesztése hozzájárul ahhoz, hogy lendületet adjanak a gazdaságnak. A cél az, hogy 2030-ra Magyarország az Európai Unió öt legsikeresebb országa közé tartozzon, a válságot pedig továbbra sem megszorításokkal, hanem a támogatások növelésével és adócsökkentésekkel kezelik, a költségvetési hiányt és az államadósságot ismét csökkenő pályára állítják – mondta.
Domokos László elnök és Holman Magdolna alelnök mondta el a szervezet véleményét a parlamenti vita kezdetén.
A Költségvetési Tanács (KT) tudomásul veszi, hogy a kormányt a 2022-es költségvetés tervezése során fontos, a jövőt szolgáló társadalompolitikai és gazdaságösztönző szándékok vezérlik, ezzel együtt a testület az egyensúly gyorsabb helyreállása és a gazdaság túlfűtöttségének elkerülése érdekében továbbra is indokoltnak tartja a hiány- és adósságmérték markánsabb csökkentését – mondta a KT elnöke szerdán, a jövő évi büdzsé parlamenti vitájában.
Kovács Árpád kifejtette: a tanács a gazdasági újraindítás eszközeinek méltánylása mellett úgy látja, hogy
a háztartások fogyasztásának és a magánszféra beruházási aktivitásának dinamikus növekedése esetén az ösztönző intézkedések a gazdaság túlfűtöttségét okozhatják, növelve az inflációs nyomást és veszélyeztetve a külgazdasági egyensúlyt.
A tanács ezért célszerűnek látná egyes kiadási előirányzatok felhasználását feltételekhez kötni, és a tervezett összegeket csak akkor elkölteni, ha a gazdaság dinamizálásához azokra ténylegesen szükség van. Ily módon kedvező gazdasági feltételek esetén a tervbe vett kiadások egy részét meg lehetne takarítani vagy el lehetne halasztani, nagyobb lépést téve a költségvetési egyensúly helyreállítása irányába, csökkentve az államadósságot, vagy fedezetet teremtve az előre nem látott kiadásokra a hiány növelése nélkül – magyarázta a szakember.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.