A magyar szülők többet költöttek számítástechnikai eszközökre

A koronavírus járvány első hullámához képest több magyar szülő vásárolt új számítástechnikai eszközt gyermekének a második és harmadik Covid hullám alatt a Budapest Bank friss kutatása szerint, amelyre átlagosan 132 ezer forintot költöttek. Ugyan a legtöbben továbbra is a készpénzes fizetést részesítik előnyben, a kártyás fizetés is egyre elterjedtebbé válik. A válaszadók háromnegyede szerint a digitális oktatásra a 2020 tavaszinál gördülékenyebben álltak át, amit az is elősegített, hogy a kutatásban részt vevők több mint fele élt a Magyarország Kormánya által elérhetővé tett ingyenes internetszolgáltatás lehetőségével.

Többet költöttek számítástechnikai eszközökre

A Budapest Bank legfrissebb reprezentatív kutatása szerint a digitális oktatás legutóbbi időszaka alatt az alap- és középfokú oktatásban résztvevő gyermekek 54 százaléka elsősorban laptopot használt tanuláshoz, a válaszadók 60 százaléka pedig a mobiltelefont jelölte meg a második leggyakrabban használt eszközként.

Amíg az otthon tanulás 2020 tavaszi időszaka alatt a résztvevők 24 százalékának kellett valamilyen új eszközt – például laptopot, asztali számítógépet, telefont vagy tabletet – vásárolnia, addig idén ez az arány 30 százalékra emelkedett.

55 százalékuknak azért kellett új eszközt vennie, mert nem volt, vagy legalábbis nem volt elég belőle, míg 28 százalék egy régi, elavult eszköz helyett vásárolt újat. Ezekre a válaszadók átlagosan 132 ezer forintot, vagyis 7 ezer forinttal többet költöttek, mint a korábbi évben.

Többeknek kellett valamilyen kiegészítő eszközt vásárolniuk gyermekük otthoni tanulásához, az eredményekből pedig az látszik, hogy jól jöttek a tavalyi tapasztalatok, ugyanis jelentősen többen vettek például fej- vagy fülhallgatót, egeret, webkamerát, mikrofont és nyomtatót.

Ezekre az eszközökre idén átlagosan 31 ezer forintot költöttek, amely nem változott az előző évhez képest.

Az új eszközökért és kiegészítőkért a legtöbben készpénzzel fizettek az üzletekben, de 2020-hoz képest megnőtt az online betéti kártyával (17 százalékról 19 százalékra), valamint jelentősen emelkedett az üzletben betéti kártyával (7 százalékról 14 százalékra), illetve üzletben hitelkártyával (3 százalékról 9 százalékra) fizetők aránya is.

Pozitív trend, hogy láthatóan nő a hitelkártyák iránti bizalom, egyre többen ismerik fel az ebben a termékben rejlő lehetőségeket, valamint fedezik fel az elérhető kedvezményeket

– mondta Somogyi Péter, a Budapest Bank lakossági üzletágvezetője.

Ugyan már évek óta megfigyelhető az emelkedés, de a pandémia még inkább elterjedtebbé és általánosabbá tette az elektronikus fizetést, ezt mutatja az is, hogy tavalyhoz képest nagyobb arányban, a válaszadók 34 százaléka többet használta a mindennapokban ezeket a megoldásokat, és a jövőben is ugyanennyit vagy még gyakrabban szeretnék használni

– tette hozzá.

Gördülékenyebb volt az átállás a digitális oktatásra

A megkérdezett szülők harmada szerint nem változott gyermeke teljesítménye a digitális oktatás ideje alatt,

azonban a tavalyi 23 százalékhoz képest idén 36 százalék mondta, hogy negatív irányba változott.

2020-hoz képest nőtt a szülők és gyermekek közötti konfliktusok aránya az otthoni tanulás során, és kissé emelkedett azon szülők száma is, akik úgy vélik, gyermekük nem lett önállóbb a digitális oktatás eredményeként.

Az idei digitális oktatásra történő átállás a megkérdezettek közel háromnegyede szerint gördülékenyebben ment, mint egy évvel ezelőtt, a válaszadó szülőknek pedig 57 százaléka felelte, hogy ez idő alatt otthonról dolgozott, a szintén otthon levő gyermek mellett pedig sikerült a munkájukra koncentrálniuk.

Borúsan látják a tananyag elsajátítását, tavalyhoz képest ugyanis megnőtt azok aránya, akik szerint a nyári szünetben kell pótolni, és hasonlóan negatívan vélekednek a tanárok és diákok együttműködését illetően is, mivel leginkább úgy gondolják, ez nem volt hatékony. A megkérdezett szülők a tavalyi átlagosan heti 13 óra helyett idén csak 10 órát segítették gyermeküket a tanulásban.

A digitális kapcsolattartás tekintetében a szülők fele véli úgy, hogy csak egy-két dolog marad meg a most használt rendszerből, ami enyhe emelkedés az előző évhez képest. Az idei otthoni oktatás ideje alatt a korábbinál jóval többen használták a Krétát és a Microsoft Teams felületét, jelentősen csökkent azonban a Facebook csoportok, a Facebook Messenger, valamint e-mail használata, amelyek korábban osztottan az élen álltak.

A kutatásban részt vevő szülők több mint fele élt a Magyarország Kormánya által elérhetővé tett ingyenes internetszolgáltatás lehetőségével.

A nyári táborok esetében nincs egyetértés a szülők között: míg 39 százalék biztosan elküldi táborba gyermekét, addig ugyanennyien nem tervezik, 15 százalék pedig a járványhelyzettől teszi függővé. Idén nyáron a megkérdezettek 42 százaléka elsősorban belföldi utazást tervez, 20 százalék egyáltalán nem tervez nyaralást, 12 százalék pedig a járvány alakulásához köti a döntést.