A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Közép-Európában is megnyitotta a kamatemelések sorát, számos más feltörekvő piaci jegybankhoz hasonlóan, amelyek az elmúlt hónapokban hasonló módon szálltak szembe az emelkedő inflációval. Az áprilisban és májusban is 5,1 százalékon mért magyar éves infláció a legmagasabb a régióban, de tavasszal a cseh, lengyel és román ráták is meghaladták a jegybanki célsávokat, miközben az irányadó kamatok rekord alacsony szinten, vagy annak a közelében vannak, és a monetáris szigorítást támogató hangok régiószerte hangosabbá váltak. Nem egyformán, mert az inflációs trendek megítélése, illetve a hazai fizetőeszköz gyengülése iránti tolerancia szintje különböző.
Miután a Federal Reserve döntéshozói 2023-ra hozták előre a kamatemeléseik megkezdődésének várt időpontját, a dollár iránt megnőtt étvágy azonos módon hatott a régiónk devizákra: gyengítette őket.
Idei teljesítményük az euró ellenében azonban még mindig tükrözi a jegybanki szigorítás eltérő esélyeit:
miközben a leu 1,2 százalékot gyengült és a zloty fél százalékot erősödött kedd délutánig, a forint és a cseh korona mintegy 2,5 százalékkal erősebb volt, mint 2020 végén.
Az MNB jól felkészítette a piacokat a keddi kamatemelésre, és a Reuters múlt heti felmérése szerint a cseh központi bank (CNB) már szerdán követi a példát:
12 elemző közül 10 várt negyed százalékpontos emelést az irányadó kamatban a jelenlegi 25 bázispontról, és valamennyi résztvevő újabb szigorítást várt az év végéig.
A régióban a CNB-t tartják a legkövetkezetesebben inflációcélzó jegybanknak, legutóbb is ők emeltek kamatot 16 hónappal ezelőtt, a többiek évekkel ezelőtt, az MNB majdnem egy évtizede. Az emelésre szerdán az elemzők szerint annak ellenére sor kerül, hogy a cseh éves infláció az áprilisi 3,1 százalékról májusban 2,9 százalékra csökkent, visszatérve a CNB 1-3 százalékos célsávjába. Előretekintve bőven marad inflációs kockázat, és nem csak a cseheknél, hanem az egész régióban:
a járványhullám lecsengtével új erőre kaphat a kereslet.
Az infláció eddigi gyorsulásában kulcsszerepe volt a jegybankok által nem befolyásolható globális tényezőknek, mint az olaj és a nyersanyagok árának emelkedése, és a szállítási láncok akadozása. Emiatt a lengyel jegybank (NBP) közleményeiben eddig nem is vette túl komolyan az inflációs rizikókat, sőt a zloty korábbi erősödése elleni rosszallását is hangoztatta, pedig a lengyel irányadó kamat a legalacsonyabb a régióban: 0,1 százalék. A bank üléseinek jegyzőkönyveiből és a döntéshozók nyilatkozataiból azonban kiderül, hogy megosztottak:
a tízből hárman hajlanának a szigorításra, négyen ellenzik – köztük a szavazategyenlőség esetén döntő elnök -, és hárman haboznak.
A Capital Economics a héten előrehozta a várt első lengyel kamatemelés dátumát 2022 harmadik negyedévére 2023 első negyedéről. Ezután jelent meg egy májusi adatsor, ami a lengyel gazdaság robusztus újraindulását – azaz az inflációs kockázat lehetséges további emelkedését – jelezte:
áprilishoz képest 12,2 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, és 0,8 százalékkal a szezonálisan kiigazított ipari termelés.
A lengyel gazdasági teljesítmény már a második negyedévben visszaér a járvány előtti szintre – summázta Liam Peach, a Capital Economics feltörekvő piaci közgazdásza.
Ami a románokat illeti, náluk is hasonlóak a trendek és a kockázatok, de a jegybanknak van némi „tartaléka” abból a szempontból, hogy itt a legmagasabb a régióban az irányadó kamat: 1,25 százalék. Az ING közgazdászai szerint Bukarestben csak a jövő év első felében jön az első kamatemelés, de ha elszaladnak az inflációs várakozások, akár már az idei utolsó negyedévben sor kerülhet rá.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.