Csökkentette idei német növekedési előrejelzését az Ifo

Egytizedét lenyeste idei német növekedési előrejelzésének az ifo kutatóintézet: nem 3,7, hanem már csak 3,3 százalékkal várja bővülni Európa legnagyobb gazdaságának bruttó hazai termékét,

jövőre azonban a korábbinál 1,1 százalékponttal nagyobb növekedést vár: 4,3 százalékot.

A fő tényező, ami a rövidtávú kilátásokat rontja, hogy a beszállításokban szűk keresztmetszetek alakultak ki, amelyek fékezik a kilábalást – írta az ifo közleményében Timo Wollmershäuser kutatásvezető. A kutatóintézet számításai szerint a koronavírus okozta válság költségei 382 milliárd eurót tesznek ki Németországban 2020 és 2022 között, és ebben az időszakban átlagosan évi 1,2 százalékkal nő a gazdaság.

A kilábalás, bár lassabb a korábban vártnál, erőteljes, és a rövidített munkaidőben dolgozók száma a májusi 2,3 millióról jövőre eshet a válság előtti szintre, százezer köré.

A munkanélküliek száma ugyanakkor lassabban csökkenhet, a tavalyi 2,7 millióról – ami a munkaerőbázis 5,9 százaléka – idén 2,65 millióra, jövőre 2,4 millióra – jósolja az ifo.

A foglalkoztatottak száma eközben hatszázezerrel nőhet, 45,42 millióra.

Az ifo szerint a német infláció megugrása ideiglenes: a tavalyi 0,6 százalékról idén elsősorban a magasabb energiaárak, és a korábbi magasabb áfaszint helyreállítása miatt nőhet 2,6 százalékra, de aztán jövőre várhatóan 1,9 százalékra vonul vissza.

A mostani választási évben a költségvetés hiánya a kutatóintézet előrejelzése szerint 150,4 milliárd euróra nő a tavalyi 149,2 milliárdról, de jövőre 49,6 milliárdra vághatják vissza.

A hiány ugyanakkor attól is függhet, hogy alakul a választási eredmény – tette hozzá a közlemény.

A német export a tavalyi 9,4 százalékos visszaesés után 10,4 százalékkal bővülhet az idén, az import pedig még többel, 11,4 százalékkal, miután tavaly 8,4 százalékkal csökkent.

A külkereskedelmi forgalom bővülésének üteme jövőre lassulhat, és az ifo szerint a hatalmas német folyó fizetési mérleg többlet – amit külföldről sok kritika ért – a tavalyi 231 milliárd euróról jövőre 184 milliárd euróra szűkülhet az előrejlezés szerint, és már idén az EU által kritikusnak tekintett küszöb, a GDP hat százaléka alá csökkenhet, évek óta először.