BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Évtizedes csúcson az egészségügy kiadásai

Egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a költségvetésből az állam gazdasági kiadásai, jövőre már meghaladják a működési ráfordításokat is. Bár a jóléti kiadások aránya tovább csökken, nyugdíjra és adókedvezményekre is gigantikus összegeket szán a kabinet.

Több mint egy évtized múltán ismét 5 százalék fölé ugorhatnak a GDP arányában mért, egészségügyre fordított állami kiadások, miután jövőre csaknem 1600 milliárd forinttal szán többet a kormány erre a területre, mint 2010-ben – derült ki a jövő évi büdzsé számaiból. Nyugdíjra és egyéb ellátásokra 2022-ben 4162 milliárd forintot tervezett be a kabinet, 6,5 százalékkal többet, mint az idén,

ezzel mintegy 1200 milliárddal nőtt a nyugdíjkassza az elmúlt bő évtizedben. Bár még rengeteg bizonytalanság övezi a jövő évi növekedést, jó esély van arra, hogy a védelmi kiadások már megközelíthetik a NATO által is elvárt 2 százalékos GDP-arányos ráfordítást.

Valamennyi területre többet kíván elkölteni jövőre a kormány, ezúttal az állam működési kiadásai mellett a jóléti és gazdaságfejlesztési kiadások is számottevően bővülnek. Egyik területen sem tapasztalható azonban akkora mértékű forrásbevonás, mint az egészségügyben, amelyre 36 százalékkal tervezett be többet a kabinet. A leglátványosabb felfutás a kórházak esetében tapasztalható, az elmúlt bő évtizedben gyakorlatilag megháromszorozódott az állami ráfordítások értéke,

a 2010-es 511 milliárd forinthoz képest jövőre már 1791 milliárdot fordít erre területre a kabinet. A járvány elleni védekezéssel kiegészült egészségbiztosítási alap mostani felduzzadását is jól példázza, hogy a 2010 óta tapasztalt 2000 milliárdos növekmény 50 százalékát két év alatt sikerült összehozni.

Fotó: Móricz-Sabján Simon / VG

Bár a jóléti kiadások összességében 11,6 százalékkal emelkednek, a büdzsé összkiadását nézve tovább csökken az arányuk, 2022-ben már csak 55 százalék lesz, szemben a 2010-es 62 százalékkal. Az egyetemi struktúraváltással összhangban vonul ki az állam a felsőoktatás finan­szírozásából,

jövőre már csak 453 milliárd van betervezve ezen a soron a költségvetésbe, ami majdnem azonos a 2010-es szinttel. De ugyanez elmondható egyéb szociálpolitikai támogatási formákról, munkanélküli-ellátásra az állam 2010-ben még majd 300 milliárdot költött, jövőre már csak 100 milliárd forintot szán.

Ugyanakkor érdemes kiemelni, hogy a kormány a klasszikus szociális támogatási programok helyett elsősorban különböző adókedvezményeken keresztül érvényesíti a kormányzati szakpolitikai prioritásokat. Ebbe a sorba illeszthető a családi adókedvezmény rendszere, a legutóbb beígért, hozzávetőleg 600 milliárdos költségvetési terhet jelentő adó-visszatérítés, a 25 év alattiak kedvezménye, ezek együttes értéke pedig jócskán meghaladhatja 2022-ben az ezermilliárd forintot. A korábbi évekhez képest abban nincs eltérés, hogy egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a büdzséből az állam gazdasági, fejlesztési célú kiadásai, egyetlen év alatt 28 százalékkal bővültek, csak a közlekedési ágazatra jövőre 320 milliárd forinttal jut több, mint az idén. 2010 óta több mint a háromszorosára emelkedtek az állam ilyen típusú kiadásai, az pedig mindenképpen új fejlemény, hogy meghaladják a működési kiadásokat is.

Kevésbé örömteli, hogy a növekvő adósságterhek miatt jövőre csaknem 350 milliárddal többet kell elkölteni adósságkezelésre. Bár a gazdaság a növekedéssel együtt kinőheti az államadósságot, a magyar állam törlesztési kötelezettsége éves szinten továbbra is a bruttó hazai termék 2-3 százalékát teszi ki.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.