Megnőtt a hazai termékek aránya a közétkeztetésben

A közétkeztetésről szóló kormányrendelet fő célja a közétkeztetés minőségének javítása – jelentette ki Erdős Norbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár a SMARTCHAIN I. REL Expo és konferencián, Gödöllőn.

A rendelkezés értelmében a közétkeztetésben 2022-től legalább 60 százalékban hazai termékeket kell használni, amely lehetővé teszi, hogy jó minőségű, hazai élelmiszerekből készült ételek kerüljenek a fogyasztók asztalára

- tette hozzá.

2023-tól ezt az arányt 80 százalékra kell növelni, amely megfelelő felkészülési időt ad az ellátási láncok és a konyhák átállására.

A kormány célkitűzései között szerepel a rövid élelmiszer-ellátási lánc fejlesztése, melynek keretében fő szempont a hazai kistermelők, őstermelők és élelmiszer előállító KKV-k helyzetbe hozása, ezzel a vidéken élő emberek életszínvonalának növelése, valamint a lakosság jó minőségű, megbízható élelmiszerekkel való ellátása.

A közétkeztetésre vonatkozó közbeszerzési eljárások elbírálásakor kizárólag ár alapon döntenek, a minőségi és fenntarthatósági szempontokat szinte teljesen figyelmen kívül hagyva

- fejtette ki Erdős.

Ennek megváltoztatása érdekében az ajánlatkérő már nem alkalmazhatja a legalacsonyabb ár szempontját egyedüli értékelési szempontként. A rendelet emellett meghatározza a helyi élelmiszer termék és a közétkeztetési rövid ellátási lánc fogalmát. A helyi élelmiszer termékek, valamint a közétkeztetési rövid ellátási láncból származó termékek tekinthetők „hazai” termékeknek.

A közétkeztetés minőségi javulását elősegítő értékelési szempontok közé tartoznak az alábbiak:

a hazai termékmennyiség nagyobb arányú vállalása, a szállítási idő hossza, az öko és címkés termékek aránya, a diétás étkeztetés biztosítása, a jogszabályban előírt arányon felüli zöldség-gyümölcs és teljes kiőrlésű gabonaalapú élelmiszerek használata, valamint a fogyasztói visszajelző rendszerek használata.