Merkel: egyensúlyt kell találni a Kínához fűződő kapcsolatokban

A NATO-nak megfelelő egyensúlyt kell találnia Kínához fűződő kapcsolatokban, nem lebecsülve, de nem is túlbecsülve az országot – mondta Angela Merkel német kancellár hétfőn, az észak-atlanti szerződés tagállamai vezetőinek csúcstalálkozóját követően tartott sajtótájékoztatóján.

Ha megnézzük a kiberfenyegetéseket és a hibrid fenyegetéseket, ha Oroszország és Kína együttműködését vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a szövetség nem hagyhatja figyelmen kívül Kínát

- fogalmazott a német kancellár. Kína számos területen vetélytárs, de sok más területet érintően szövetséges. A NATO-nak fel kell készülnie a fenyegetésekre, de nagyon fontos, hogy Oroszországhoz hasonlóan fenntartsa a politikai párbeszéd lehetőségét Pekinggel – mondta Merkel.

Emmanuel Macron francia elnök óvatosságra intett a távol-keleti országgal kapcsolatos határozatok megfogalmazása vonatkozásában. Szerinte Kínának nincs köze az észak-atlanti térséghez, a NATO-tagországok nem katonai kapcsolatokat tartanak fenn Pekinggel. Mint emlékeztetett, a NATO-csúcs hétfői zárónyilatkozatában a tagállami vezetők aggodalmukat fejezték ki Kína katonai fellépése, valamint technológiai tevékenysége miatt.

Nem szabad elfogultnak lenni a Kínával való kapcsolatokat illetően, nem szabad hagyni, hogy a kérdés elterelje a szövetségesek figyelmét a NATO-n belüli kihívásokról

- mondta a francia elnök.

Alexander De Croo belga miniszterelnök a Kínáról folytatott megbeszélésről azt mondta, a távol-keleti ország világhatalommá válik, mind gazdasági, mind katonai értelemben. Ez azt jelenti, hogy a szövetségnek tisztában kell lennie a prioritásaival Peking vonatkozásában.

Világosnak kell lenni a tekintetben, hogy a NATO értékalapú szervezet, amely az emberi jogok tiszteletben tartását és a demokrácia erejét hangsúlyozza.

Gazdasági oldalon az üzenet szintén világos: a közösség nyitott az üzleti tevékenységre Kínával, de kölcsönösségre tart igény.

Recep Tayyip Erdogan török elnök sajtótájékoztatóján azt hangoztatta: a Törökország és Görögország között régóta fennálló vitás ügyek rendezése érdekében folytatott, csaknem öt éve megszakadt tárgyalások újjáélesztése a stabilitást és a jólétet szolgálja a földközi-tengeri régióban.

A Földközi-tenger keleti medencéjében felfedezett nagy kiterjedésű földgázmezőre vonatkozó jogaik kapcsán kiújult feszültségekkel összefüggésben Erdogan azt mondta: Görögország Ankara „szomszédja és szövetségese, a párbeszéd csatornáinak felélesztése és a kétoldalú kérdések megoldása régiónk stabilitását és jólétét szolgálja”.

A török elnök tájékoztatóján nehezményezte, hogy a szövetségesek nem támogatják kellőképpen Törökországot a terrorizmus elleni küzdelmében.

Törökország az összes vonatkozó nemzetközi platformon, különösen a NATO-ban a terrorizmus elleni küzdelem élvonalában áll, az Iszlám Állam nevű terrorszervezet mintegy négyezer harcosát „semlegesítette” a határokon átnyúló műveletekben – hangsúlyozta. Törökország az egyetlen NATO-szövetséges, amely szemtől szemben küzdött és fiait adta a terrorizmus leküzdésének sikeréért – mondta. Sajnálatát fejezte ki, hogy országa nem kapta meg azt a szolidaritást a szövetségeseitől és partnereitől, amelyet várt a terrorizmus elleni harcban – közölte Erdogan.

Orbán Viktor a NATO-csúcson: tudunk mit beletenni a közösbe

Az előttünk álló évtized a járványok és a tömeges migráció korszaka lesz.