Szigorítás még csak a kommunikációban várható

Szerdán este ér véget a Federal Reserve (Fed) kétnapos kamatdöntő ülése, amely hosszú idő után ismét izgalmasnak ígérkezik. A monetáris politika keretrendszerének változására ugyan nem számít a piac, azonban valószínű, hogy a várakozásokat jócskán felülmúló, 5 százalékos májusi inflációra reagálniuk kell a döntéshozóknak. A Fed emellett kevesebb mint egy évtized alatt másodszor készül vitát indítani arról, hogy hogyan és mikor kell visszafogni azt a havi 120 milliárd dolláros eszközvásárlási programot, amely segített a járvány által sújtott gazdaság fellendítésében. Ez azonban nagyban eltér majd a 2008-as pénzügyi válság utáni vitától, amikor még sokkal jobban tartottak a kötvénypiac ilyen nagy szeletének birtoklásától.

Egy olyan piaci zűrzavar, amely nyolc évvel ezelőtt követte a kötvényvásárlás visszafogásának bejelentését, most tehát nem várható.

Már csak azért sem, mert a Fed döntéshozói eddig is számtalanszor jelezték, hogy a szigorítás megkezdésével kapcsolatos elképzeléseik megvitatása a háttérben már zajlik, és ha a fokozatos csökkentés mellett döntenek, azt időben jelezni fogják.

A piacok eddig nyugodtan fogadták mindezt.

Robin Brooks, a Nemzetközi Pénzügyi Intézet vezető közgazdásza szintén úgy látja, hogy megkezdődik az eszközvásárlás visszafogásáról szóló óvatos párbeszéd, de Jerome Powell, a Fed elnöke nem fogja siettetni, hogy végső konklúziót vonjanak le a felek. Ezt támasztja alá az is, hogy a Fed decemberben jelezte: mindaddig havi 80 milliárd dollár értékben vásárol kötvényeket, és 40 milliárd dollár értékben jelzálog-fedezetű értékpapírokat, amíg a gazdaság nem tesz további nagyobb előrelépést a jegybank két legfontosabb célja, a teljes foglalkoztatottság és a középtávon 2 százalékos inflációs cél elérése felé.

Ez a munkahelyteremtés szempontjából könnyen magyarázható is, hiszen a kötvényvásárlással a Fed lenyomja a hosszabb távú hitelfelvételi költségeket, és ezzel ösztönzi a befektetéseket, velük a gazdaság fellendülését. Noha óriási előrelépés történt a járvány megfékezésében, főként a széles körű oltási programnak köszönhetően, azonban így is csak kevesebb mint fele jött létre annak a kétmillió munkahelynek, amelynek születésében Powell az áprilisi kamatdöntő ülés után reménykedett.

Ezzel szemben az inflációval nem lesz ilyen könnyű dolguk a döntéshozóknak.

Korábban azt kommunikálták, hogy az infláció növekedése átmeneti hatásoknak tudható be, és átmenetileg tolerálják a célérték feletti szinteket, így nincs szükség jegybanki beavatkozásra. Az elmúlt két hónapban azonban a fogyasztói árak a vártnál is jóval nagyobb mértékben emelkedtek, és megjelentek az aggodalmak, hogy ennek egy része tartós is lehet. A gyors gazdasági növekedést és az elszálló inflációt a munkaerőpiac lassúbb felépülésével lehet szembeállítani, és a Fed nagy valószínűséggel ezzel fog egyensúlyozni a kommunikációban – vetítette előre az Equilor tegnapi hírlevelében Varga Zoltán, a cég szenior elemzője.

Ezért is érdekes, hogy miként alakul majd a Fed pontdiagramja, legutóbb ugyanis mindössze négy döntéshozó várt szigorítást jövőre, és hét jegybankár 2023-ra. A Reuters elemzői várakozása szerint az augusztus 26–28. között megrendezendő Jackson Hole-i szimpóziumon jelentik majd be a program lassú kivezetésének ütemtervét, az eszközvásárlás tényleges csökkentése pedig a jövő év elején várható.

Emellett minden bizonnyal felfelé módosítják mind az inflációs, mind a növekedési előrejelzéseket az idei évre vonatkozóan.

A legutóbbi, márciusban kiadott prognózisban 6,5 százalékos GDP-növekedést és 2,2 százalékos inflációt vártak. A korábbi nyilatkozatok nem okoztak mozgást a részvénypiacokon és a dollár árfolyamában sem.