A Covid-büdzsével is kaszálnak az Eb-hősök

Huszonhárom helyett végül csak tíz százalékkal nőtt a mostani labdarúgó Európa-bajnokság összdíjazása a legutóbbi, 2016-os franciaországi tornához képest. Ezáltal a 24 résztvevő között eredményesség alapján megoszló összeg 301 millió euróról nem 371, hanem csak 331 millióra kúszott fel. A koronavírus-járvány miatt halasztották tavalyról idén nyárra az Eb-t, és a bónuszokat is a pandémia negatív gazdasági hatásaira hivatkozva nyirbálták meg.

Bár a Covid-válság eltérően hatott a sportesemény hivatalos szponzoraira, sokak szerint olyan tőkeerős vállalatokkal a háttérben, mint a Coca-Cola, a Heineken, a Qatar Airways, a Takeaway.com, a TikTok vagy a Vivo Mobile, biztosíthatók lettek volna az eredeti pénzügyi feltételek.

Így a vasárnapi olasz–angol döntő győztese sem 10, hanem csak 8 millió eurót kasszíroz Londonban, a vesztesnek pedig 7 helyett 5 millió euróval kell beérnie. Viszonyításképp a 2018-as oroszországi vb-t megnyerő franciák 38 millió dollárt vittek el a 400 milliós összdíjazásból, de ne feledjük, ott 32 tagú volt a mezőny. 

Az Eb-csoportkörbe jutó 24 résztvevő szövetségéhez az eredeti tervek szerinti 9,25 millió eurót folyósított az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA). Ez azt jelenti, hogy a teljes pénzdíj 67 százaléka, 222 millió euró már az olasz–török nyitómeccs (3–0) előtt gazdára talált. A menet közben elérhető jutalmak azonban megcsappantak: a csoportkörben nem járt 1,5 millió és 750 ezer euró a győzelemért és a döntetlenért, hanem csak 1 millió, illetve 500 ezer. A magyar csapat szereplése így hozhatott a konyhára 10,25 millió eurót, a kijutásért járó nagyobb összegen túl egymillió eurót jelentett pluszban a világbajnok franciák (1–1), illetve a 2014-es vb-győztes németek elleni döntetlen (2–2). Aki megérte az egyenes kieséses szakaszt, az 2 helyett 1,5 millió eurót keresett pluszban, a folytatásban pedig a negyed-, és az elődöntő 5 és 3,25 millió euró helyett 4, illetve 2,5 milliót ért végül majd a kasszánál. 

A döntőig vezető úton lejátszott 50 mérkőzés közül csak négynek adott otthont Budapest, eddig mégis a Puskás Aréna nézőterén foglalt helyet az Európa-bajnokság összes nézőjének 21,2 százaléka, 219 380 fő – derült ki az UEFA adataiból. Azaz míg a 11 Eb-helyszín a finálé előtt 20 642-es átlagot tud felmutatni, addig a magyar nemzeti stadionba 54 845-en látogattak ki meccsenként.

Ehhez a tornára engedélyezett 60 ezres, átlag feletti befogadóképesség mellett az is hozzájárult, hogy a Puskás Aréna a férőhelyek 100 százalékát tette elérhetővé a drukkerek előtt, miközben a többség pusztán 25-33 százalékos kapacitást vállalt járványügyi okokból. Az olasz–angol döntő biztosan dob az összátlagon, hiszen a brit kormány jóváhagyta, hogy a 90 ezer fős Wembley 75 százalékos kihasználtsággal működhet az utolsó három mérkőzésen. Ennek megfelelően már az olasz–spanyol (1–1, 11-esekkel 4–2) és az angol–dán (2–1 – hosszabbítás után) elődöntőn is kint volt 57 811, illetve 64 950 néző. Eközben a torna gólátlaga 2,8, a góllövőlistát pedig Cristiano Ronaldo és Patrick Shick holtversenyben 5-5 találattal, igaz, a címvédő Portugáliának a nyolcad-, Csehországnak a negyeddöntő volt a végállomás.

Olaszországnak a mostani már a negyedik Eb-döntője az 1968-as római győzelmet (Jugoszlávia, 2–0), a 2000-es rotterdami (Franciaország, 1–2) és a 2012-es kijevi (Spanyolország, 0–4) vereség követte. Anglia viszont nem szállhatott még harcba kontinensbajnoki címért, az 1966-os világbajnoki trófea óta pedig nagy torna döntőjében sem jártak a szigetországiak. Az eddigi 27 találkozó közül 11-et az azúrkékek nyertek, 8-8 döntetlen és angol győzelem mellett.

Az Európa-bajnokság 24 keretének összértékét 10,73 milliárd euróra taksálta a Transfermarkt.de. Az 1,26 milliárd eurós angol keret a legdrágább, miközben a 751 millió eurós olasz csak a hatodik a sorban, megelőzi a francia (1,03 milliárd), a spanyol (915 millió), a német (896) és a portugál (827) is.

Míg Gareth Southgate együttesében Harry Kane a legértékesebb 120 millió euróval, a túloldalon Robarto Mancini alakulatában Nicolò Barella az első a sorban 65 millióval. De a piaci értékek önmagukban nem jelentenek garanciát a sikerre, a torna legértékesebb játékosa, Kylian Mbappé (160 millió) például gólt sem szerzett, a nagy esélyes franciák pedig hamar búcsúztak. A döntőre egy belépő kategóriától függően hivatalosan 295, 595 vagy 945 euró a Wembleybe, de a jegyüzérek két-háromszoros árakkal is próbálkoznak. Holott már a hivatalos díjszabás is igencsak borsos a budapesti, bukaresti és bakui helyszínre megállapított 30-125 eurós jegyárakhoz képest.