Ajándékmént küldött az Agrárminisztérium Erdélybe

Újabb anyaországi tenyésztésű, ezúttal kisbéri félvér fajtájú mén került Erdélybe, a Kovászna megyei Sepsibodokra

– jelentette be Nagy István agrárminiszter a Kovászna megyei Oltszemen megrendezett nemzetközi fogathajtó verseny megnyitóján. A Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) honlapjának beszámolója szerint a Széltoló névre keresztelt állat felmenői között megtalálható egy híres oltszemi mén is, amely mintegy száz évvel ezelőtt került el a településről, így a most átadott lóval a fajta tulajdonképpen visszatért hazájába.

A kisbéri félvér mén egy tavalyi kezdeményezés folytatásaként került a határon túlra. Egy éve, 2020 júniusában négy, különböző fajtájú, kiváló küllemű, magyar tenyésztésű mént indított útnak az agrárminiszter Erdélybe, elsősorban annak vizsgálatára, hogy azok az ottani, heterogén lóállományra milyen hatást gyakorolhatnak. A négy mén, négy különböző magyar tulajdonú gazdaságba került olyan területi eloszlásban, amely biztosítja azt, hogy minél több erdélyi tenyésztő és tartó elérhesse azokat. Az újabb ménkihelyezésre sz agrártárca szerint a kedvező tapasztalatok nyomán nyílt lehetőség.

Széchenyi István óta tudjuk, hogy a magyar állattenyésztés koronaékszere a lótenyésztés, aminek a továbbfejlesztéséért mindent meg kell tennünk a Kárpát-medencében

– mondta beszédében Nagy István. Az agrárminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy nemzeti történelmünkből tudjuk, a magyar ember és a ló elválaszthatatlan egymástól. Hozzátette: a magyar mének kiváló genetikai állományára és vérvonalára támaszkodva lehet megújítani és nemzetközi szinten is még eredményesebbé tenni a lótenyésztést. Ehhez azonban szoros együttműködésre van szükség. 

Az eddigi intézkedések eredményességét jól mutatja, hogy Szilvásváradon kerülhet megrendezésre a négyesfogathajtó világbajnokság

- emelte ki a tárcavezető.

Jelenleg 320 tagot, 930 tenyészkancát és 78 fedezőmént tart nyilván a Nonius Lótenyésztő Országos Egyesület. A fajta tenyésztői bázisa az elmúlt időszakban jelentősen átalakult, az állami ménesek mellett ma már döntően magántenyésztők kezelésében van a fajta tenyészanyaga – számolt be a MÁSZ. A szigorú elvárások mellett napjainkra a tenyésztési folyamat minden elemének támogatására rendelkezésre állnak olyan pályázati források, melyek segíthetik e hátrányos helyzetben lévő fajták felzárkóztatását – vélekedik Zilahy István, a tenyésztőegyesület ügyvezető elnöke.

Zilahy István szerint a fajta fenntartása csak akkor lehet sikeres, ha a tradíciók ápolása mellett a nóniusz fajta képes lesz megfelelni a 21. század elvárásainak.

Sajnálatos tény, hogy a mai tenyésztőközösség személyes élményei a fajtaról, a nóniusz legnehezebb időszakából származnak. A mezőhegyesi fénykort, a Debrecen városi ménes tenyésztési sikereit, az alkalmazott módszereket nem élhették meg. A fajta eredeti használati céljaiból a köztudatban főként már csak a mezőgazdasági munkaló képe élt.