A bázisidőszaki árcsökkenés hamarosan elmúlik, a jegybanki kamatemelés pedig elejét veheti a forint gyengülésének, így az ipari termelői áremelkedés lassulhat – mondta a Világgazdaság kérdésére Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője. A szállítási költségek és a globális erős kereslet árfelhajtó hatású, így a dinamika beesése nem várható. A szakértő hozzátette:
hosszabb távon, amikor a kereslet és a kínálat egyensúlya helyreáll és a fiskális, illetve monetáris politikák világszerte szigorodnak, akkor normalizálódhat az ipari árak alakulása.
Az ipari termelői árak a 2015-ös átlaghoz képest 23,7 százalékkal emelkedtek 2021 májusáig, egy év alatt 11,3 százalék volt a drágulás a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján. Önmagában az ipari árak emelkedése nem okozna problémát, azonban a gyors drágulás idővel beépül a fogyasztói árakba, amit már a lakosság is érzékel, illetve a monetáris politika sem hagyhatja figyelmen kívül.
A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) júliusi beszerzési menedzser indexében (BMI) a beszerzési árak további emelkedéséről számoltak be a felmérésben résztvevő feldolgozóipari szereplők.
A beszerzési árak részindexe 50 pont felett maradva és tovább emelkedve ismételt árnövekedést jelez.
Regős Gábor rámutatott:
a magyar ipar jelentős részben külföldre termel, így ebből az irányból kicsi az esélye az inflációba begyűrűzésnek.
Amennyiben a forint gyengül, illetve a nyersanyagárak vagy a szállítási költségek emelkednek, az rövid időn belül a magyar fogyasztói árakat is felfelé tolja, különösen, ha a gyártók, illetve kereskedők az árak tartós emelkedésére számítanak – tette hozzá az elemző.
Az ipari árak gyors növekedésében jelentős szerepe volt az energiatermelésnek, a fogyasztási cikkeket gyártó ágazatokban a drágulás csupán 2,7 százalékos volt, így a fogyasztási cikkek inflációja mindössze 2,1 százalékot tett ki – olvashatjuk a Magyar Nemzeti Bank (MNB) júniusi Inflációs jelentésében. A globális élelmiszerárak alakulása a hazai mezőgazdasági termelői árakon keresztül hozzávetőlegesen 1-2 negyedév alatt gyűrűzik be a fogyasztói árakba, így a világgazdaság folyamatai 2021 második felétől járulhatnak hozzá a hazai élelmiszerek árainak emelkedéséhez – tették hozzá a jegybank szakértői.
A KSH adatai alapján a kokszgyártás, kőolajfeldolgozás ágazatban 35,8 százalékkal nőttek az árak a 2020-as átlaghoz képest.
A vegyi anyag gyártásban 29,8 százalékos a drágulás. A villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ágazatban 17,8 százalékos, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártásában 10,8 százalékos áremelkedés volt. Az Eurostat összesítése alapján az erőteljes árdinamika nem magyar sajátosság, az EU-ban és az eurózónában átlagosan 9,6 százalékkal nőttek a termelői árak egy év alatt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.